Kneszet: Az izraeli parlament

Székhelye a jeruzsálemi kormánynegyed Kneszet-épülete.

Kneszet
Alapítva	1949. február 14.
Székhely	Knesset building
Vezető	Mickey Levy
Elhelyezkedése
Kneszet Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 46′ 36″, k. h. 35° 12′ 19″31.776667, 35.20527831.776667°N 35.205278°E, k. h. 35° 12′ 19″31.776667, 35.20527831.776667°N 35.205278°E
A Kneszet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kneszet témájú médiaállományokat.

Izrael parlamentáris demokrácia, a képviselőket az ország polgárai választás útján juttatják a Kneszetbe. A szavazójogú állampolgárok a különböző pártok listájára szavazhatnak. A Kneszetet, mint az izraeli törvényhozó testületet, általában négy évre választják. A Kneszet választja meg a képviselőház állandó elnökét (házelnök: angolul, chairman) és az államelnököt (angolul: president) akit hat évre választanak, és nem tartozik a törvényhozó testülethez. A kormányalakításra az a képviselő kaphat jogot, akit a legtöbb párt miniszterelnöknek javasol. A kormányalakításra való felkérésre az államelnök adja a felhatalmazást, és a Kneszet hagyja jóvá. Ezenkívül a Kneszet megválasztja az úgynevezett államellenőrt (angolul: State Comptroller, héberül: מבקר המדינה). Az államellenőr Izraelben az állami ellenőrzések központi intézményének feje. Az államellenőr az állami pénzeszközök felügyeletének és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében külső ellenőrzést végez az államigazgatási szervek és a különböző állami szervek tevékenységeinek köréről, szerepét és hatáskörét az "államellenőr alaptörvény" határozza meg. A Kneszet olyan hatáskörrel is rendelkezik, hogy felfüggessze tagjainak mentelmi jogát, eltávolítsa az házelnököt vagy az államellenőrt is hivatalából, konstruktív bizalmatlansági szavazással feloszlassa a kormányt, feloszlassa saját magát és új választásokat írjon ki. Mindazonáltal az új választások befejezéséig a Kneszet megtartja hatáskörét. A Kneszet a nyugat-jeruzsálemi Givat Ram területén található. Az utolsó Kneszetet 2020. március 2-án választották meg.

A „Kneszet” kifejezés az ősi Kneszet HaGdola-ból ( héberül: כְּנֶסֶת הַגְּדוֹלָה ) vagy „Nagygyűlésből” származik, amely a zsidó hagyomány szerint 120 írástudó, bölcs és próféta gyűlése volt, a bibliai próféták időszakának végétől a rabbinikus zsidóság kialakulásának idejéig – körülbelül két évszázadig, i. e. 200 körülig. Nincs azonban szervezeti folytonosság, és a tagok számán kívül kevés a hasonlóság, mivel az ősi Kneszet vallásos, teljesen megválasztatlan testület volt.

A Kneszet férfitagjait héberül חֲבֵר הַכְּנֶסֶת ( Haver HaKneszet ) néven ismerik, illetve חַבְרַת הַכְּנֶסֶת ( Haverat HaKneszet ) néven, ha képviselőnőről van szó.

A Kneszet feladata a törvényhozás, a kormány által kezdeményezett törvények jóváhagyása, elutasítása, változtatása. A Kneszet bizottságai révén felügyeli a kormány munkáját. Hatáskörébe tartozik, hogy felfüggessze tagjainak mentelmi jogát, eltávolítsa az elnököt és az államellenőrt hivatalából, feloszlassa magát és új választásokat írjon ki.

A Kneszet de jure parlamenti szuverenitással rendelkezik, és egyszerű többséggel bármilyen törvényt elfogadhat, még azt is, amely ütközhet Izrael alaptörvényeivel, hacsak az alaptörvény nem tartalmaz konkrét feltételeket a módosításához; az 1950-ben elfogadott tervnek megfelelően az alaptörvényeket a Kneszet elfogadhatja és módosíthatja, vagyis Alkotmányozó Gyűlés minőségében járhat el. Magát a Kneszetet az "Alaptörvény: a Kneszet" elnevezésű alaptörvény szabályozza.

A hivatalos alkotmány hiánya mellett, és mivel eddig nem fogadtak el olyan alaptörvényt, amely formálisan a bírósági felülvizsgálati jogkört ruházná fel az igazságszolgáltatásra, az Izraeli Kúria az 1990-es évek eleje óta érvényt szerzett hatáskörének, amikor a Kúria, hogy érvénytelenítse a kneszeti törvények azon rendelkezéseit, amelyeket az alaptörvénnyel ellentétesnek talált. A Kneszetet egy házelnök és több alelnök vezeti.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kneset című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.