Kasztíliai Eleonóra Angol Királyné: Angol királyné

Ez a szócikk az angol királynéról szól. Hasonló címmel lásd még: Kasztíliai Eleonóra (egyértelműsítő lap).

– Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt. Tizenhat gyermeknek adott életet, köztük a későbbi II. Eduárd angol királynak.

Kasztíliai Eleonóra
Leonor de Castilla y de Danmartin
A királyi pár szobra a lincolni katedrálison
Anglia királynéja
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Burgund-Ivreai-ház
Született	1241 Kasztília
Elhunyt	1290. november Harby
Nyughelye	Westminster apátság
Édesapja	III. (Szent) Ferdinánd, Kasztília és León királya
Édesanyja	Johanna, Ponthieu grófnője
Testvére(i)	Enrique de Castilla el Senador Philip of Castile Ferdinand, Count of Aumale Manuel, Senhor de Villena Frederick of Castile Sancho of Castile X. (Bölcs) Alfonz kasztíliai és leóni király Luigi di Castiglia Maria de Castilla Berenguela de Castilla Ferdinando di Castiglia
Házastársa	I. Eduárd angol király
Gyermekei	16 gyermeke született
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Eleonóra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kasztíliai Eleonóra III. (Szent) Ferdinánd, Kasztília és León királyának és Johanna, Ponthieu grófnőjének a lánya, a Burgund-Ivreai-ház tagja volt. Öt testvér közül ő született másodiknak. 1279-től anyja jogán hivatalosan is viselhette a Ponthieu grófnője címet, amelyet későbbi férjével együtt birtokolt 36 évig, egészen haláláig. Bátyja, Fernando 1239-ben vagy 1240-ben született, öccse, Lajos 1242-ben vagy 1243-ban, utánuk pedig még született két fiúgyermek, ők azonban korán meghaltak. Féltestvére volt X. Alfonz kasztíliai, leóni és galíciai királynak, akit 1257-ben a németek királyukká választottak. 1252-ben édesapja Sevillában elhunyt.

Eleonóra csupán 13 esztendősen ment férjhez a későbbi I. Eduárd angol királyhoz, habár a lány apja és Alfonz 1250-ben még azt fontolgatták, hogy Eleonórát inkább II. Theobald navarrai királyhoz adják feleségül, ám 1252-ben Theobald anyja, Bourbon Margit navarrai királyné politikai indokok miatt meghiúsította a tervüket. 1254 elején III. Henrik angol király, Eduárd apja, és X. Alfonz, Eleonóra féltestvére házassági tárgyalásokat folytattak, és a megállapodás zálogaként, afféle hozományként Alfonz átengedte Plantagenet Eduárdnak a hatalma alá tartozó Gascon tartományt. Eleonóra és Eduárd 1254. november 1-jén Burgosban, a Las Huelgas monostorban összeházasodott, majd pedig Angliába utazott, ahová számos rokona is elkísérte az angol trónörököst és újdonsült nejét.

1266 júliusában, három leánya korai halála után, megszületett a trónörökös, János herceg. 1268 tavaszán született Henrik, a következő évben pedig egy kislány, akit édesanyja után neveztek el.

1271-ben jött világra Johanna nevű lányuk, 1272. november 16-án pedig meghalt az asszony apósa, a király, így férje, Eduárd trónra lépett, Eleonóra pedig királyné lett.

Alfonzó nevű gyermekük 1273-ban született, Margit nevű lányuk pedig két évvel ezután. Berengária 1276-ban jött világra, 1278-ban pedig egy újabb kislányuk született, ám ő rögtön születése után meg is halt. A következő évben született Mária, 1280-ban vagy 1281-ben pedig egy kisfiú, aki ugyancsak csecsemőként hunyt el. 1282-ben jött világra Erzsébet hercegnő.

1284 áprilisában pedig újból szülők lettek, mivel ismét fiuk született, a későbbi II. Eduárd angol király, aki testvéreivel együtt félárva lett, amikor anyjuk 1290 novemberében Nottinghamshire-i Harbyban - 36 évnyi házasság után - 49 évesen meghalt. Előtte még meg kellett érnie tíz gyermeke (két ismeretlen nevű leány, Katalin, Johanna, János, Henrik, Julianna, Joan, Alfonzó, Berengária) halálát a 16-ból. Testét a Westminster apátságban temették el 1290. december 17-én.

1299-ben özvegye, a király újból megnősült, ezúttal Franciaországi Margit hercegnőt vette feleségül, aki lányuknak az Eleonóra nevet adta az elhunyt királyné emlékére.