Jan Kašpar

május 20. – Pardubice, 1927. március 2.) cseh mérnök, a cseh repülés úttörője, és az első cseh repülőgép tervezője és pilótája.

Jan Kašpar
Született	1883. május 20. Pardubice
Elhunyt	1927. március 2. (43 évesen) Pardubice
Állampolgársága	csehszlovák
Foglalkozása	pilóta repülőmérnök
Iskolái	Cseh Műszaki Egyetem
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Central cemetery in Pardubice
Jan Kašpar aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Kašpar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

 

 

Jan Kašpar 1883. május 20-án született a csehországi Pardubicében. Korai években a kerékpározás és automobil lelkes rajongója volt. Középiskolai tanulmányait Pardubicében végezte, majd Prágában, a cseh Műszaki Egyetemen végezte gépészmérnöki tanulmányait, ahol 1907-ben végzett. Később Németországban folytatta tanulmányait, ahol főképp a repülőgép-hajtóművek keltették fel érdeklődését. Ezt követően a Laurin & Klement gyárban dolgozott, ahol Kašpar német mérnök kollégájával Otto Hieronimusal, részt vett a cseh korona országaiban első repülőgép-hajtómű építésében. E szenvedélye a repülés elhagyására kényszerítette, és unokatestvérével Čihákkal, kizárólag a repülőgép-építésnek szentelte idejét, de később szakítottak.

Ezután először a francia tervező Hubert Latham modelljének mintájára kezdett repülőgépet építeni. Az építés során kapta a hírt, hogy 1909. július 25-én a francia Louis Blériot átrepülte a La Manche-csatornát. Kašpar befejezte a saját repülőgépének építését, de ő nem tudott felszállni. Első próbálkozásai majdnem az életébe kerültek, ezért a francia gyártól megvásárolt egy Blériot XI repülőgépet (a gép sorozatszáma 76) 18 000 frankért, a repülőgép ugyanis emlékeztette saját repülőgép motortípusára.

1910. április 16-án hajtotta végre az első sikeres repülést. A repülés két kilométer magasságban 2025 méter volt. Ez a nap lett a cseh repülés történetének ünnepelt mérföldköve, mert Kašpar volt az első a cseh származású pilóta. Ennek ellenére nem ő volt az első, aki ezen a viszonylag új találmányon repült Csehországban. 1910 januárban már Louis Gaubert francia pilóta is átrepült a Velká Chuchle repülőtéren. Kašpar repülése előtt két héttel a német pilóta Otto Hieronymus, a Laurin & Klement gyár főmérnöke is vállalta a repülést.

Egy évvel később, 1911-ben Kašparnak sikerült kialakítani a saját működőképes repülőgépet, amelyet JK-nak neveztek. A 70 lóerős teljesítményű Daimler motorral felszerelt saját tervezésű újonnan épített repülőgépe. Ez a repülőgép volt az első hosszú távú repülést végrehajtó gép Csehországban. A próbarepülésre először 1911. április 30-án, Pardubice–Chrudim útvonalon és vissza repült, ami 24 perc és 23 másodpercig tartott. Ugyanezen a napon indult az első repülés utassal, unokatestvérével Evžen Čihákkal is.

Kašpar leghíresebb Pardubice–Velká Chuchle közötti repülése hozta meg számára a hírnevet, melyre 1911. május 13-án került sor. A távolság meghaladta a 121 km-t; 92 percig körülbelül 800 m magasságban repült. Abban az időben ez volt a leghosszabb repülés az Osztrák–Magyar Monarchia területén.

A repülőgépet, amellyel Kašpar ekkor repült, 1913-ban az akkori Cseh Királyság Műszaki Múzeumá-nak (ma Prágai Nemzeti Technikai Múzeum) adományozta, ahol máig látható.

Egy másik híres repülés volt az első utasokat szállító hosszú távú járat a Csehországban Melnik–Velká Chuchle közötti útvonalon, amely 41 perc 55 másodpercig tartott.

A későbbi években életét a személyes tragédia és a pénzügyi nehézségek jellemezték. Az első világháborút követően elvesztette pénzügyi forrásait és elszegényedett. 1927. március 2-án halt meg Pardubicében, szegényen, egy mentális betegség folytán öngyilkos lett.

• Jan Kašpar Archiválva 2015. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben