Jáva
Jáva (indonéz: Jawa) Indonézia egyik szigete, melyen az ország fővárosa, Jakarta is található.
- Hasonló névvel lásd még: Java (egyértelműsítő lap)
Ez a világ legnépesebb szigete, egyben a világ legsűrűbben lakott területeinek egyike. A Föld tizenharmadik legnagyobb szigete. Területe 126 650 km², lakossága 2015-ben mintegy 145 millió főre tehető. Népsűrűsége 2015-ben 1120 fő/km² körül volt.
| Jáva | |
 | |
| A Semeru és a Bromo vulkánok Kelet-Jáván | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Indonézia |
| Székhely | Jakarta |
| Legnagyobb település | Jakarta |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 160 293 748 fő (2015) |
| Jakarta népessége | 9 607 787 fő (2009) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Indiai-óceán keleti része és a Jáva-tenger között |
| Szigetcsoport | Nagy-Szunda-szigetek |
| Terület | 126 650 km² |
| Hosszúság | 1062 km |
| Szélesség | 199 km |
| Tengerszint feletti magasság | 3676 m |
| Legmagasabb pont | Semeru (3676 m) |
| Időzóna | Indonesia Western Standard Time |
| Elhelyezkedése | |
 | |
  Jáva Pozíció Indonézia térképén | |
 d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′, k. h. 111° 15′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat. | |
Földrajz
Szumátrával, Borneóval és Celebesszel együtt ez a négy sziget alkotja a Nagy-Szunda-szigeteket. Jáva Szumátrától délkeletre, Borneótól délre, Celebesztől pedig délnyugatra fekszik.
A sziget szinte teljesen vulkanikus eredetű, az ún. pacifikus tűzgyűrű része. 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúp gazdagítja a tájat. Közöttük a két legismertebb a Bromo és a Merapi, melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak.
A Krakatau a Szunda-szorosban Jáva és Szumátra szigete között fekszik. 1883-ban hatalmas erővel tört ki és robbantotta darabjaira a szigethegyet és egyben a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta, amelyet messze földeken is érzékeltek. A kitörés következtében kialakuló cunami (szökőár) legalább 36 ezer embert ölt meg.
A vulkánkitöréseknél is fenyegetőbb helyi veszély azonban, hogy Jávát gyakran rázzák meg földrengések.
Aktív vulkánok
| név | alak | magasság | utolsó kitörés | koordináták |
|---|---|---|---|---|
| Krakatau | kaldera | 813 | 2011 jan. | d. sz. 6,102°, k. h. 105,423° |
| Pulosari | rétegvulkán | 1346 | d. sz. 6,342°, k. h. 105,975° | |
| Gunung Karang | rétegvulkán | 1778 | d. sz. 6,270°, k. h. 106,042° | |
| Kiaraberes-Gagak | rétegvulkán | 1511 | 1939 | d. sz. 6,73°, k. h. 106,65° |
| Perbakti | rétegvulkán | 1699 | d. sz. 6,75°, k. h. 106,68° | |
| Salak | rétegvulkán | 2211 | 1938 | d. sz. 6,72°, k. h. 106,73° |
| Gede | rétegvulkán | 2958 | 1957 | d. sz. 6,78°, k. h. 106,98° |
| Patuha | rétegvulkán | 2434 | d. sz. 7,160°, k. h. 107,400° | |
| Wayang-Windu | lávakupola | 2182 | d. sz. 7,208°, k. h. 107,630° | |
| Malabar | rétegvulkán | 2343 | d. sz. 7,13°, k. h. 107,65° | |
| Tangkuban Perahu | rétegvulkán | 2084 | 1983 | d. sz. 6,77°, k. h. 107,60° |
| Papandayan | rétegvulkán | 2665 | 2002 | d. sz. 7,32°, k. h. 107,73° |
| Kendang | rétegvulkán | 2608 | d. sz. 7,23°, k. h. 107,72° | |
| Kamojang | rétegvulkán | 1730 | d. sz. 7,125°, k. h. 107,800° | |
| Guntur | komplex vulkán | 2249 | 1847 | d. sz. 7,143°, k. h. 107,840° |
| Tampomas | rétegvulkán | 1684 | d. sz. 6,77°, k. h. 107,95° | |
| Galunggung | rétegvulkán | 2168 | 1984 | d. sz. 7,250°, k. h. 108,058° |
| Talagabodas | rétegvulkán | 2201 | d. sz. 7,208°, k. h. 108,070° | |
| Karaha | fumarola | 1155 | d. sz. 7,12°, k. h. 108,08° | |
| Cereme | rétegvulkán | 3078 | 1951 | d. sz. 6,892°, k. h. 108,400° |
| Slamet | rétegvulkán | 3432 | 1999 máj. | d. sz. 7,242°, k. h. 109,208° |
| Dieng | komplex vulkán | 2565 | 1996 dec. | d. sz. 7,20°, k. h. 109,92° |
| Sundoro | rétegvulkán | 3136 | 1971 okt. | d. sz. 7,300°, k. h. 109,992° |
| Sumbing | rétegvulkán | 3371 | 1730 | d. sz. 7,384°, k. h. 110,070° |
| Ungaran | rétegvulkán | 2050 | d. sz. 7,18°, k. h. 110,33° | |
| Telomoyo | rétegvulkán | 1894 | d. sz. 7,37°, k. h. 110,40° | |
| Merbabu | rétegvulkán | 3145 | 1797 | d. sz. 7,45°, k. h. 110,43° |
| Merapi | rétegvulkán | 2968 | 2010 okt. | d. sz. 7,542°, k. h. 110,442° |
| Muria | rétegvulkán | 1625 | 160 körül | d. sz. 6,62°, k. h. 110,88° |
| Lawu | rétegvulkán | 3265 | 1885 | d. sz. 7,625°, k. h. 111,192° |
| Wilis | rétegvulkán | 2563 | d. sz. 7,808°, k. h. 111,758° | |
| Kelud | rétegvulkán | 1731 | 2014 feb. | d. sz. 7,930°, k. h. 112,308° |
| Kawi-Butak | rétegvulkán | 2651 | d. sz. 7,92°, k. h. 112,45° | |
| Arjuno-Welirang | rétegvulkán | 3339 | 1952 aug. | d. sz. 7,725°, k. h. 112,580° |
| Penanggungan | rétegvulkán | 1653 | d. sz. 7,62°, k. h. 112,63° | |
| Malang Plain | maar | 680 | d. sz. 8,02°, k. h. 112,68° | |
| Semeru | rétegvulkán | 3676 | 2021. január 16. | d. sz. 8,108°, k. h. 112,920° |
| Tengger | rétegvulkán | 2329 | 2004 jún. | d. sz. 7,942°, k. h. 112,950° |
| Lamongan | rétegvulkán | 1651 | 1898 | d. sz. 7,979°, k. h. 113,342° |
| Lurus | komplex vulkán | 539 | d. sz. 7,73°, k. h. 113,58° | |
| Iyang-Argapura | komplex vulkán | 3088 | d. sz. 7,97°, k. h. 113,57° | |
| Raung | rétegvulkán | 3332 | 2002 jún. | d. sz. 8,125°, k. h. 114,042° |
| Ijen | rétegvulkán | 2799 | 1999 jún. | d. sz. 8,058°, k. h. 114,242° |
| Baluran | rétegvulkán | 1247 | d. sz. 7,85°, k. h. 114,37° |
Földrajzi térkép
Lakosság
A sziget népsűrűsége igen magas, 2015-ben 1120 fő/km² körül van. Jáván koncentrálódik Indonézia lakosságának kb. 60%-a.
Jáva lakóinak kétharmada a jávai népcsoporthoz tartozik. A második legnagyobb etnikum a nyugaton élő szundanézeké. A sziget északkeleti partjain maduraiak (madurézek) is élnek, a délkeleti csücskében pedig balinézek. A hivatalos indonéz nyelven (Bahasa Indonesia) kívül még főleg a jávai nyelvet beszélik. Ez a nyelv a szundai nyelvcsaládba tartozik.
A lakosság 90%-a muzulmán. 1815-ben érkezett a szigetre az első keresztény misszionárius. Ma a keresztények száma 10% alatt van. Kelet-Jáván, Banyuwangi körül jelentősebb a hinduk száma is.
Nagyobb városai
Jegyzetek
További információk
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Jáva, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.