Wiki Magyar
Wiki MagyarWiki Tiếng ViệtWiki English

Html: Egy leíró nyelv

A HTML (angolul: HyperText Markup Language, „hiperszöveges jelölőnyelv”) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára már internetes szabvánnyá vált a W3C (World Wide Web Consortium) támogatásával.

Az aktuális változata az 5, mely az SGML általános jelölőnyelv egy konkrét alkalmazása (azaz minden 5-ös HTML dokumentum egyben az SGML dokumentumszabványnak is meg kell hogy feleljen). Ezt tervek szerint lassan kiszorította volna az XHTML, amely a szintén SGML alapú XML leíró nyelven alapul, de még csak kevés weboldal használja.

HTML
(HyperText Markup Language)
Html: Használata, Szimbólumok, tartalom, Felépítés
Html: Használata, Szimbólumok, tartalom, Felépítés
Fájlkiterjesztés.html, .htm
MIME-típustext/html
FejlesztőWorld Wide Web Consortium & WHATWG
Kiadás dátuma1993
Formátum típusaJelölőnyelv
Kiterjesztése ennekSGML
Kiterjesztése ezXHTML
Mac OS típuskódTEXT
Uniformpublic.html
StandardISO/IEC 15445
W3C HTML 4.01
W3C HTML5 (draft)
Weboldalhtml.spec.whatwg.org/multipage/
Html: Használata, Szimbólumok, tartalom, Felépítés
Példa HTML kódra szintaxis kiemelésekkel és sorszámokkal

Használata

HTML általában szöveges állományokban található meg olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzák azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítő programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát. Megjelenítő program lehet egy webböngésző (angolul: web browser), aural böngésző (olyan, amelyik a felhasználónak felolvassa a megjelenítendő szöveget), braille olvasó, amely konvertálja a szöveget braille „formátumba”, levelező program (mint például: Mozilla Thunderbird, Microsoft Outlook, Eudora, Claws Mail stb.), valamint egyéb eszközök, például mobiltelefon.

Szimbólumok, tartalom

Négyfajta szimbólum (leíró elem) található meg a HTML-ben:

  • strukturális elemek, amelyek leírják az adott szöveg "célját" például

    Html: Egy leíró nyelv

    mint első szintű címsor (alcím).
  • prezentációs szimbólumok, amelyek leírják, hogy az adott szöveg hogyan nézzen ki: például Vastag szöveg vastag kinézetet eredményez. (Ez a forma azonban ma már elavultnak számít, helyette a CSS használata javasolt, ugyanis a legújabb irányelv szerint szét kell választani a tartalmat (amit a HTML kódol) és a formát (amit CSS-ben szokás kódolni), és ezáltal mindenki számára elérhetővé tehetőek a weblapok: felolvasó gépeknek, amit a gyengén látók használnak, szöveges böngészőknek, és nyomtatóbarát verziót is könnyebb készíteni.)
  • hiperszöveg (hypertext) elemek, amelyek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes elemei és más dokumentumok között (például a Wiki a Wiki szót mint egy kapcsolatot (angol szóval: link) a megadott URL-hez jeleníti meg
  • eszköz elemek, amelyek segítségével gombok, listák, beviteli mezők hozhatók létre.

Felépítés

Egy HTML állomány három fő részre bontható:

  1. A Dokumentumtípus-definíció az állomány legelején, pl:
  2. a HTML fejléc , ami technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz, amelyeket az internet böngésző nem jelenít meg, tehát átlag felhasználó ezeket nem látja és
  3. a HTML törzs , amely a megjelenítendő információkat tartalmazza.

Tehát egy internetes oldal alapszerkezete a következőképpen nézhet ki: 

     <html>     <head>       <title>Fent lévő címsortitle>                       <style>             h1 {             color: #478a9e;             }                    style>     head>     <body>       <h1> Hello Világ! h1>       <p> Üdvözöllek a weboldalon! p>     body>   html>

Karakterkódolás

Egy HTML dokumentum alapértelmezésként ISO-8859-1, azaz nyugat-európai kódolást használ. Gyakran előforduló hiba szokott lenni, hogy nincs beállítva a charset paraméter a fejléc content attribútumában, annak ellenére, hogy a dokumentum nem nyugat-európai kódolású szöveget tartalmaz. Magyar nyelvű oldalak esetén ilyenkor gyakran az „ő” és „ű” betűk helyett „õ” és „û” karaktereket látunk (ekkor valószínűleg "ISO-8859-2" vagy "windows-1250" volna a helyes charset érték), de az is lehet, hogy minden ékezetes betű teljesen olvashatatlanná válik, betűszemetet eredményezve (ha például a megjelenítendő szöveg UTF-8 kódolású). A charset paraméter értékeként több száz kódolás és érvényes alternatív név (alias) megadható.

Numerikus karakter referenciák

Akármilyen kódolást használ is egy HTML dokumentum, bármilyen Unicode karakter megjeleníthető a szövegben annak UCS kódjával „&#” és „;” jelek között. Például a magyar kis „ő” betű UCS kódja a decimális 337 (vagy hexadecimális 151), ezért függetlenül a használt kódolástól, a HTML dokumentumban elhelyezett ő vagy ő mindig az „ő” betűt fogja megjeleníteni.

Karakter egyedhivatkozások

Html: Használata, Szimbólumok, tartalom, Felépítés Bővebben: SGML-entitás

Az SGML számos Unicode karakterhez definiál egyedi megnevezéseket, azonban a HTML a lehetséges SGML egyedeknek csak egy részét használja (a használt egyedeket a dokumentum Dokumentumtípus-definíciójában kell megadni, és a HTML 4.01-es verziójáig ez nem tartalmazza a közép-európai karaktereket). Emiatt a magyar ékezetes karakterek közül is csak azokra lehetséges SGML egyedhivatkozást megadni, amelyek a nyugat-európai kódkészletben is megtalálhatók. Vagyis hiába definiálja az SGML például „ő” betűhöz az „odblac” nevet, hivatalosan azt egy böngészőnek nem kell tudnia megjeleníteni egy 4.01-es HTML dokumentum esetén.

Az egyedek neveire az „&” és „;” jelek között hivatkozhatunk, így például az é a kis „é” betűt jeleníti meg.

XHTML

Az XHTML a HTML megfogalmazása XML-ben (a HTML SGML-ben van definiálva). Gyakorlatilag nincs jelentős eltérés a két nyelv között, csak a formai követelmények lettek szigorúbbak: