Google Könyvek

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Ezeket a könyveket előzőleg lapolvasóval beolvassák, majd optikai szövegfelismerő program segítségével szöveggé alakítják a beolvasott állományt, majd az eredményt eltárolják a digitális adatbázisukban. A szolgáltatás régebben Google Print néven vált ismertté, a 2004-es Frankfurti Könyvvásáron ezen a néven mutatták be. Amennyiben egy felhasználó keresőszavaira ez a rendszer is releváns találatokat talál, a Google Könyvek index legfeljebb első három találata megjelenik a Google keresőmotor találatai fölött. A felhasználók kereshetnek kifejezetten könyvekre is az erre rendszeresített Google Könyvek szolgáltatáson keresztül. A Google Könyvek találatainak bármelyikére kattintva megjelenik egy felület, melyen a felhasználó a könyv egyes oldalait tudja megtekinteni. A lapokon kívül a témához illeszkedő reklámok és a kiadó valamint az ezt a könyvet értékesítő áruházak honlapjaira mutató linkek jelennek meg. A hozzáférést csökkentő beállítások a felhasználó adatforgalmától függő széles tárházán keresztül a Google megszabja a megtekinthető oldalak mennyiségét, megpróbálja megakadályozni az oldalak kinyomtatását, a szövegek kimásolását, hogy így tegyen eleget a szerzői jogi előírásoknak.

Google könyvek
Fejlesztő	Google
Operációs rendszer	Akármilyen (web alapú alkalmazás)
Kategória	Online Library Book Search
A Google könyvek weboldala

A Google Könyvek adatbázisa folyamatosan bővül. A rendszeren keresztül közkincsnek számító vagy szerzői jogi védelem alatt nem álló könyveket PDF formátumban le is lehet tölteni. Azonban az USA területén kívül élő felhasználók esetében a Google-nek meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a kérdéses alkotás a felhasználó országának jogrendszerében sem élvez semmiféle szerzői jogi védelmet. A Google Könyvek Támogató Csapat egyik tagja szerint "Mivel az, hogy egy könyv közkincsnek minősül-e, gyakran szorosan véve csak jogi kérdés, inkább túlságosan óvatosak vagyunk, s egészen addig csak részleteket mutatunk meg, míg meg nem győződtünk arról, hogy a könyv közkinccsé vált."

Számos könyvet Elphel 323 típusú kamerával olvasnak be, óránkénti 1000 oldalas sebességgel.

A kezdeményezést azért üdvözölték, mivel azt a lehetőséget rejtette magában, hogy eddig soha nem látott mértékű hozzáférést biztosít ahhoz, ami az emberiség tudásának legnagyobb internetes korpusza és a tudás demokratizálódása lehet. A kezdeményezést a lehetséges szerzői jogi kétségek miatt többen támadták.

A The New York Times értesülései szerint a Google 2007. márciusig 1 millió könyvet olvasott be, melynek becsült költsége 5 millió dollár lehetett. 2008. október 28-án a Google bejelentette, hogy 7 millió könyv kereshető a Google Könyvek rendszerén keresztül, amibe beletartoznak azok is, amiket 20 000 kiadói partnerük tesz elérhetővé. A hétmillió közül a kiadókkal kötött megállapodás alapján egymilliót teljes egészében meg lehet nézni. Egymillió példány minősül közkincsnek. A legtöbb beolvasott könyv nyomtatott példányban vagy kereskedelmi úton már nem elérhető. 2009. októberben a Google bejelentette, hogy a beolvasott munkák száma meghaladta a tízmilliót.

• A Microsoft 2006 végén indított el egy hasonló kezdeményezést, melynek neve Live Search Books. A projekt 2008. májusig folyt, mikoris felfüggesztették. A Live Search Books teljes állománya elérhető jelenleg az Internet Archive non-profit szervezet oldalán keresztül, mely a Google után a második legnagyobb könyvdigitalizáló program. 2008. novemberben egymillió közkincsnek minősülő könyvet lehetett a rendszerén keresztül teljes egészében elérni.
• Az Europeana majdnem 3 millió dokumentumra tartalmazott linket. Ezek között voltak videófelvételek, fényképek, festmények, hangfelvételek, térképek, kéziratok, nyomtatott könyvek és újságok, melyek Európa 2000 éves történelmét mutatják be az Európai Unió 1000 archívuma segítségével. Ez a szám az elképzelések szerint 2010-ben eléri a tízmilliót.
• A Francia Nemzeti Könyvtár Gallica programja nagyjából 800 000 digitalizált könyvre, újságra, kéziratra, térképre és rajzra tartalmaz hivatkozást. Az 1997-ben létrehozott digitális könyvtár állománya havonta átlagosan 5000 példánnyal bővül. 2008 vége óta a legtöbb beolvasott állomány mind kép, mind pedig szöveg formájában elérhető. A legtöbb dokumentum francia nyelvű, de vannak közte más nyelven íródottak is.

2004

2004. december A Google létrehozta Google Print kezdeményezésként egyik bővítményét, mely Google Print Library Project néven vált ismertté. A Google bejelentette, hogy partnerségi szerződést kötött több elismert egyetemi és közkönyvtárral. Ezek között volt a Michigani Egyetem, a Harvard Egyetem, (a Harvard Egyetem könyvtára), a Stanford (Zöld Könyvtár), Oxford (Bodleian Könyvtár) és a New York-i Közkönyvtár. Sajtóhírek és egyetemi könyvtárosok szerint a Google Könyvek egy évtized alatt 15 millió könyv digitalizálását és az interneten történő közzétételét tervezi. A bejelentés hamarosan ellenvéleményeket szült, mert a szerzői szervezetek és a könyvkiadók azzal vádolták a Google-t, hogy az nem csak közkincseket akar közzé tenni, hanem olyan műveket is, melyeknek még nem járt le a szerzői jogvédelme.

2005

2005. szeptember–október A Google ellen két elmarasztaló ítélet született, melyek értelmében nem tartotta be a szerzői jogi előírásokat, s nem kártalanította megfelelő mértékben a szerzőket és a kiadókat. Az egyik egy több felperes által közösen indított eljárás (Authors Guild vs. Google, 2005. szeptember 20.) a másik pedig egy polgári per, melyben az öt legnagyobb könyvkiadó és az Association of American Publishers volt a felperes. (McGraw Hill vs. Google, 2005. október 19.)

2005. november: A Google megváltoztatja szolgáltatásának nevét. Az eddigi Google Print helyett Google Book Search lett az új név. Az a rendszert, melyen keresztül a szerzők és a kiadók feltölthették könyveiket, átnevezték, s új neve "Google Books Partner Program" lett (lásd Google Library Partners), a könyvtárakkal fenntartott kapcsolat új megnevezése pedig Google Könyvkereső Könyvtárprojekt lett.

2006

2006. augusztus: A Kaliforniai Egyetem bejelentette szándékát, mely szerint csatlakozni kíván a könyvdigitalizálási projekthez. Így a rendszer hatáskörébe tartozó 100 könyvtár mintegy 34 milliós állománya előtt nyílt meg a digitalizálási lehetőség.

2006. szeptember: A Madridi Complutense Egyetem az első spanyol nyeévű egyetem, mely csatlakozik a programhoz.

2006. október: A Wisconsin–Madison Egyetem bejelentette, hogy a könyvkereső digitalizálási eljáráshoz csatlakozik, s a Wisconsini Történelmi Társaság könyvtárával közösen összesen 7,2 millió dokumentumot ajánl fel a projekt részére.

2006. november: A Virginiai Egyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez. Könyvtárainak katalógusában több mint 5 millió könyv és 17 millió kézirat, ritka könyvek és archívumok vannak.

2007

2007. január: Az Austini Texasi Egyetem bejelentette, hogy szeretne csatlakozni a könyvkereső digitális folyamathoz. Legalább egymillió könyv válik elérhetővé digitális formában az egyetem 13 könyvtárából. (Az egyetem 2008 végén kilépett a programból.)

2007. március: A Bajorországi Állami Könyvtár bejelentette, hogy társul a Google programjához, s több mint egymillió, közkincs minősítésű, ma már nyomtatott formában beszerezhetetlen, német, angol, francia, olasz, latin és spanyol nyelvű dokumentumot tesz ilyen formában is elérhetővé.

2007. május: Bejelentették, hogy egy könyvdigitalizálási partnerprogram jött létre a Google valamint a Lausanne-i Kantoni és Egyetemi Könyvtár között.

2007. május: A Ghanti Egyetem Boekentoren Könyvtára partnerségre lépett a Google-lel, melynek értelmében XIX. századi francia és holland nyelvű könyveket digitalizálnak s digitális formában elérhetővé tesznek.

2007. június: A Szervezeti Együttműködések Bizottsága (Committee on Institutional Cooperation, CIC) bejelentette, hogy tizenkét tagkönyvtára részt venne a programban, s hat év alatt 10 millió dokumentumot digitalizálnának.

2007. június: A Keio Egyetem lett a Google első japán partnere, mikor aláírtak egy megállapodást, melynek értelmében az egyetem 120 000 közkincsnek számító könyvet tesz digitális formában is elérhetővé.

2007. augusztus: A Google bejelentette, hogy a Cornell Egyetemi Könyvtár 500 000, jogvédett és nem jogvédett könyvét fogja digitalizálni. Ezen felül a Google rendszerén keresztül elérhetővé válik a könyvtárbelső rendszerében található digitális dokumentumok is.

2007. szeptember: A Google egy új funkciót tett elérhetővé, melynek segítségével a felhasználók közkincsnek számító dokumentumok részleteit tehetik elérhetővé. A töredékeket fel lehet tölteni olyan formában, ahogy az a könyvben szerepelt vagy egyszerű szövegként is.

2007. szeptember: A Google bemutatja a "Könyvtáram" elnevezésű szolgáltatást, mellyel lehetővé válik személyre szabott könyvtár létrehozása. Ebben lehetnek megjelölt könyvrészletek, minősítések, áttekintők vagy teljes szövegek.

2007. december: A Columbia Egyetem is részt vesz közkincsek digitalizálásában.

2008

2008. május: A Microsoft csökkenti saját digitalizáló projektjét és elgondolkodott ennek bezárásán. Összesen 750 000 könyvet és 80 millió újságcikket digitalizáltak.

2008. október: Kétéves tárgyalást követően megszületett egy egyezség a kiadók és a Google között, melynek értelmében a Google beleegyezett, hogy azért cserébe, hogy több millió könyvet nyilvánosan elérhetővé tegyen a nagyközönség számára, kompenzálja a szerzőket és a kiadókat.

2008. november: A Google eléri a hétmilliós feltöltött példányszámot, melyből 1 milliónál elérhető a teljes előnézet mód, további egymillió pedig közkincs, így akárki teljes egészében megnéézheti és le is töltheti. A feltöltött könyvek közül mintegy ötmilliót ma már nem lehet beszerezni.

2008. december: A Google bejelenti, hogy innentől kezdve többek között olyan magazinok is elérhetővé válnak a Google Könyveken keresztül, mint a New York Magazine, az Ebony vagy a Popular Mechanics.

2009

2009. május: Az éves New York-i BookExpón a Google bejelentette, hogy szándékában áll egy olyan programot elkészíteni, mellyel a kiadók saját könyveiknek olyan digitális változatát tudják elkészíteni, mely azonnal feltölthet a Google rendszerébe.

2009. december Egy francia bíróság abbahagyatta a Franciaországban kiadott könyvek digitalizálását, s kimondta, hogy ez a szerzői jogi rendelkezésekbe ütközik. Ez volt a digitalizálási program első nagyobb veresége.

A Google könyvkereső könyvtárprojektjének megindulása óta növekszik a részt vevő intézmények száma. A Maiszúri Egyetem(wd) számos sajtóhír szerint a Google egyik partnere. Azonban nem szerepel a Google partnereinek névsorában.

Kezdeti partnerek

• Harvard Egyetem, Harvard Egyetemi Könyvtár, Harvard + Google Archiválva 2018. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Michigani Egyetem, Michigani Egyetemi Könyvtár, Michigan + Google Archiválva 2008. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• New York-i Közkönyvtár, New York Public Library + Google
• Oxfordi Egyetem, Bodleian Könyvtár, Oxford + Google Archiválva 2011. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Stanford Egyetem, Stanford Egyetemi Könyvtár (SULAIR), Stanford + Google

További partnerek

Mióta először bejelentették a partnerséget, azóta további szervezetek csatlakoztak.

• Bajorországi Állami Könyvtár, Bavaria + Google, Bayerische Staatsbibliothek + Google (németül)
• Columbia Egyetem, Columbia Egyetemi Könyvtárrendszer, Columbia + Google
• Committee on Institutional Cooperation, CIC + Google
• Madridi Complutense Egyetem, Madrid + Google, Complutense Universidad + Google (in Spanish)
• Cornell Egyetem, Cornell Egyetemi Könyvtár, Cornell + Google
• Ghenti Egyetem, Ghenti Egyetemi Könyvtár/Boekentoren, Ghent/Gent + Google
• Keio Egyetem, Keio Médiaközpont )Könyvtárak), Keio + Google (in English), Keio + Google (in Japanese)
• La Bibliothèque Municipale de Lyon, Lyon + Google (franciául)
• Princeton Egyetem, Princeton Egyetemi Könyvtár , Princeton + Google
• California Egyetem, Californiai Digitális Könyvtár, California + Google
• Lausanne-i Egyetem, Lausanne-i Kantoni és Egyetemi Könyvtár/Bibliothèque Cantonale et Universitaire/BCU + Google (franciául)
• Maiszúri Egyetem, Maiszúri Egyetemi Könyvtár, Mysore + Google
• Austini Texasi Egyetem, Texasi Egyetemi Könyvtárak, Texas + Google
• Virginiai Egyetem, Virginiai Egyetemi Könyvtár, Virginia + Google
• Wisconsin–Madison Egyetem, Wisconsin Egyetemi Digitális Gyűjtemény, Wisconsin + Google

A kiadók és a szerzők szervezetei kritizálták már a rendszert, mivel azon keresztül szerzői jogi védelem alatt álló könyvek részleteit is meg lehet találni. 2005 végén az Authors Guild of America és az Association of American Publishers külön-külön beperelték a Googlet, mégpedig "a szerzői jogok durva megsértéséért." A Google azzal védekezett, hogy projektje fair use jogvédettségű anyagokat tartalmaz, s a digitális világ cédulakatalógusaként jellemezte a rendszert, ahol minden szó indexelve van. Annak ellenére, hogy a Google megpróbálja csak a közkincseknél elérhetővé tenni a teljes tartalmat, s a jogvédett könyveknél csak egy kereshető összefoglalót bocsát rendelkezésre, a kiadók azzal érvelnek, hogy a Google-nek nincs ahhoz joga, hogy szerzői jog alatt lévő könyvek teljes tartalmát kimásolja, s ezeket nagy mennyiségben saját adatbázisában elmentse.

Ezeket más perek is követték, de egyet 2006-ban Németországban visszavontak. 2006. júniusban Hervé de la Martinière, egy La Martinière néven ismert kiadó és az Éditions du Seuil, bejelentették abbéli szándékukat, hogy beperlik a Google franciaországi vállalatát. 2009-ben a Párizsi Polgári Bíróság 300 000 €-t s ennek kamatait szabta ki pénzbüntetésként az okozott kár megtérítéséért, s további napi 10 000 eurót kell fizetni egészen addig, míg el nem távolítja a Google saját adatbázisából a kiadó összes könyvét. A bíróság érvelése szerint „A Google megszegte a szerzői jogi rendelkezéseket, mivel úgy készített a könyvekről másolatot, hogy azt megelőzően nem kért erre engedélyt a jogtulajdonos Seuil-től. Ezen felül a Google megsértette a szerzői jogi rendelkezéseket, amivel a kiadóknak kárt okozott”. A Google azt mondta, fellebbezni fog az ítélet ellen. A Syndicat National de l’Edition, aki a perbe beavatkozóként lépett közbe, azt állította, hogy a Google majdnem 100 000 francia, szerzői jogvédelem alatt álló művek digitalizált.

2007. márciusban Thomas Rubin, a Microsoft védjegyeinek szerzői jogi oltalmáért és a titkokért felelős vezetője azzal kritizálta meg a Google-t, hogy könyvkereső szolgáltatásával megsérti a szerzői jogi előírásokat. Rubin különösen azt nehezményezte, hogy egészen addig ingyen lehet ezeket az anyagokat másolni, míg ennek leállíttatásáról a szerzői jog tulajdonosa nem rendelkezik.

Siva Vaidhyanathan, a Virginiai Egyetem Médiatudományok és Jogi Tanszékének docense szerint a projekt veszélyt jelent a fair use jogosultságnak, mivel a fair use ez esetben megindokolható, így a jog használatának területének szűkítéséhez vezethet. Mivel az Author's Guild vs. Google ügy nem jutott el bíróságig, ez a terület érintetlen maradt.

A közkincs minősítésű anyagok jogi kezelése a Google-nél szintén viták forrása. A Google az elektronikusan elérhető műveket kereskedelmi célra fel nem használható megkötéssel teszi közzé honlapján, s ezen felül digitális vízjelet is alkalmaz dokumentumaiban. Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya által létrehozott munkákhoz hasonlóan közkincsnek számító más munkákat is ugyanúgy védenek, mint a szerzői jogi oltalom alatt állókat, s az 1922 után készültek le vannak védve.

Megállapodás

Az Authors Guild, a kiadói szakma s a Google 2008. október 28-án egy olyan megállapodást kötött, melynek értelmében a Google beleegyezett, hogy a feltöltött könyvek jogtulajdonosainak fizet 125 millió dollárt, s létrehoz egy könyvjogi regisztert. A szerződést a bíróságnak is jóvá kellett hagynia. Erre 2009. novemberben került sor. A megállapodásra vegyes reakciók születtek. A Harvard Könyvtár, az egyik alapító tagja a Google Library projektnek, visszamondta a megállapodást, hacsak nem kapnak valami elfogadható magyarázatot. Az aláírt 125 millió dolláros megállapodás értelmében a Google létrehozott egy a szerződésről szóló oldalt, mely 2009. február 11-én vált elérhetővé. Ezen az oldalon a szerzőknek és a nyomtatásban el nem érhető (de szerzői jogi védelem alatt álló) könyvek jogtulajdonosainak, hogy igényeiket 2010. június 5-ig előterjesszék. A jogért cserébe teljesen elérhető könyv esetében 60 dollár, részlegesen elérhető könyv esetében 5–15 dollár kártérítésre jogosultak. Ezért cserébe a Google közzé tehet a könyvből részleteket, indexelheti azokat és kereshetővé teheti, s az eredeti könyv legfeljebb 20%-áig előnézetet készíthet róla. A Google ezeken az oldalakon reklámokat helyezhet el, és minden könyv digitális változatát értékesítheti. A szerzők és a jogtulajdonosok minden, a könyvvel kapcsolatba hozható reklámbevétel és értékesítési bevétel 63%-ára jogosultak.

Az USA-ban a szerződésben nem részes társaságok, mint például az American Society of Journalists and Authors, alapjaiban kritizálják a megállapodást. Mindezen felől a New York-i megállapodás nem korlátozódik csupán az Egyesült Államokkal kapcsolatban lévő szerzőkre, hanem az egész világra kiterjed. Emiatt számos európai kormány és újság is kritikus hangvétellel beszélt a megállapodásról.

2009. októberben a Google úgy reagált a folyamatos kihívásokra, hogy azzal, hogy beolvassa és az interneten közzéteszi a könyveket, megvédi a világ kulturális örökségét. A Google társalapítója, Sergey Brin így nyilatkozott: "A híres alexandriai könyvtár háromszor égett le; i.e. 48-ban, 273-ban és 640-ben. A Kongresszusi Könyvtár kétharmadát 1851-ben pusztította el egy tűz. Remélem ilyen rombolások többé nem fordulnak elő, de a történelem eddigi folyásából nem ez következik." Erre a jellemzésre Pam Samuelson, a UC Berkeley jogászprofesszora gyorsan reagált: "A könyvtárak mindenfelé attól tartanak, hogy a Google egyszer csak összekapcsolja majd ezt a pénzkereseti lehetőséggel, s a könyvkereső tartalmának intézményi eléréséért fizetni kell majd. ... Elfelejtett megemlíteni egy másik fontos különbséget a hagyományos könyvtárak és a GBS között, mégpedig azt, hogy a könyvtárakban a vendégeknek nem kell magukat azonosítani. ... A Google semmi érdemlegeset nem tesz annak érdekében, hogy megőrizze látogatóinak titkosságát. Ezzel szemben a hagyományos könyvtáraknak jelentős előírásaik vannak ezen a területen is."

Több európai politikus és értelmiségi is kritizálta a Google-t amiatt, hogy a nyelvi imperializmusnak enged terepet, mégpedig azért, mert a legtöbb beolvasott könyv angol nyelvű. Ennek következtében a természetes nyelvek nem egyenlő súllyal lesznek képviseltetve a digitális világban. Például a német, az orosz vagy a francia gyakran használt nyelv a tudományok területén. A nem megfelelő nyelvi arányok átalakíthatják a történelmi tudományokhoz való hozzáférést, s így megváltozik a tudományok növekedési sebessége és iránya. Ezen kritikusok közé tartozik Jean-Noël Jeanneney, a Francia Nemzeti Könyvtár volt elnöke is.

Egyes érvek szerint az, hogy a kereséshez a Google Könyveket használják, lényegesen megváltoztatja a tudás vagy az információk felhasználását és feldolgozását.

Bár a Google Könyvek nagy számban digitalizál már el nem elérhető újságokat, ezek a beolvasások nem tartalmazzák azokat a metaadatokat, melyekre a meghatározott példányok meghatározott cikkeinek eléréséhez szükség lenne. Ez vezetett el odáig, hogy a Google Tudós saját digitalizálási projektbe fogott, s régebbi újságokat (a kiadókkal egyetértésben) így dolgoz fel.