Forgatókönyv

Nem keverendő össze a szövegkönyvvel, amely élő színpadi előadások, rádiójátékok stb. írásbeli alapja.

A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg:

1. irodalmi forgatókönyv
2. technikai forgatókönyv

Az irodalmi forgatókönyv két szövegrészből áll: a leíró, instrukciós rész, amely tartalmazza a helyszínek, díszletek, szereplők, mozgások részletes leírását, esetleg a szereplők érzéseinek, gondolatainak leírását is (pl. Bergman és Szabó István forgatókönyveiben), és általában a jelenetek hangulatának pontos ismertetését. Esetenként utalhat a zörejekre, zenei aláfestésre, kameramozgásokra. A másik szövegrész a szereplők nevét és az ún. dialógusok (szövegek) szó szerinti, szándék szerint a filmben elhangzó változatát tartalmazza. Az irodalmi forgatókönyv lényegében a majdani film teljes, mindenre kiterjedő leírása, amely gyakran önálló irodalmi alkotásként, olvasmányként is megállja a helyét (Bergman forgatókönyvei például voltaképpen regényszerű nyelvezettel és minőségben íródtak).

A technikai forgatókönyv az irodalmi forgatókönyv alapján készül, de formátuma, megkötései jóval feszesebbek annál. Rendszerint két hasábban íródik: bal oldalt az instrukciós rész jóval tömörebb megfogalmazásban, a kameramozgások, beállítások, vágások immáron részletes rögzítéseivel, terveivel. A jobb oldali rész a hangé: itt is szerepel a szereplők neve, szövege, de a zörejek és a zene is feljegyzésre kerül. A technikai forgatókönyvet az irodalmi alapján rendszerint a film rendezője írja, olykor a forgatókönyvíró és az operatőr együttműködésével.

A technikai forgatókönyv napjaink filmgyártásában egyre kevésbé használatos: a rendezők manapság jobb szeretik technikai instrukcióikat kézzel bejegyezni az irodalmi forgatókönyv lapjaira.

Más szempontú csoportosítás:

Az eredeti forgatókönyv a forgatókönyvíró ill. rendező saját ötletéből születik meg.

Az adaptált forgatókönyv valamely irodalmi mű (dráma, regény, novella, képregény stb.) adaptálása (átültetése) játékfilmbe. Leggyakrabban sikerregényeket szoktak adaptálni a várható kasszasiker reményében. Adaptált könyveknél rendszerint változtatás nélkül hagyják a regény cselekményét, karaktereit, helyszíneit, a történés idejét. A forgatókönyv az időkorlát miatt némi változtatásokkal követi a regény történetét, de igyekszik hű maradni az eredeti darabhoz. Van példa arra is, mikor az eredeti mű csak részben felel meg a forgatókönyvnek.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz forgatókönyvíró témájú médiaállományokat.

• Hogyan írjunk közönségfilmet
• Filmírás.hu
• Forgatókönyvírásról
• Hogyan írjunk forgatókönyvet?

• Marx József: A kétdimenziós ember. A játékfilm dramaturgiája; Vince, Budapest, 2003
• Fritz Gesing: Kreatív írás. Mesterfogások íróknak; ford. Szalma Julianna; Z-Press, Miskolc, 2007
• Tóth Róbert: Hogyan írjunk közönségfilmet. Klasszikus filmdramaturgia Bartóktól Bohron át Buddháig; Magyar Televíziós- és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 2008
• Kezdő írók kézikönyve. Minden, ami egy jó novellához és regényhez kell; szerk. Alexander Steele, ford. Sári B. László; Alexandra, Pécs, 2010
• Syd Field: Forgatókönyvírók kézikönyve. A sikeres forgatókönyvírás gyakorlati lépései; ford. Köbli Norbert; Cor Leonis, Budapest, 2010
• Syd Field: Forgatókönyv. A forgatókönyvírás alapjai. Kalauz lépésről lépésre, az ötlettől a kész könyvig; ford. Köbli Norbert; Cor Leonis, Budapest, 2011
• Robert McKee: Story. A forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei; ford. Jakab-Benke Nándor, Zágoni Balázs; Filmtett Egyesület, Kolozsvár, 2011
• Syd Field: Forgatókönyvírók munkafüzete avagy Így vegyük észre, így oldjuk meg, ha gond van a forgatókönyvvel; ford. Bocsor Péter; Cor Leonis, Budapest, 2013