Szobrász Farkas Ádám: (1944) szobrász

Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Farkas Ádám (egyértelműsítő lap).

november 21.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, egyetemi tanár. 2002 és 2005 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagja (2004).

Farkas Ádám
Született	Farkas Ádám 1944. november 21. (79 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Rákossy Anikó
Foglalkozása	szobrász, egyetemi tanár
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1983) Kossuth-díj (2016)
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Ádám témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szülei: Bisztrai Farkas Ferenc politikus és F. Györffy Anna grafikusművész. Testvére: Farkas Ferenc (agrármérnök).

1961–1964 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium kerámia szakán, érettségi után a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult (1964–1968), ahol Mikus Sándor volt a mestere. 1968–69-ben kijutott Párizsba, ahol az Écoles des Beaux-Arts szabad hallgatója lett. 1985–1990 között országgyűlési pótképviselőként működött.

1990-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára (1990-ben még Magyar Képzőművészeti Főiskola), 1992-től a szobrász tanszék vezetője, egyetemi tanár. 2002 és 2005 közt a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektoraként működött.

A szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja és első elnöke volt, a szentendrei Art’éria Galériának is alapítói közé tartozik. A Szimpozionok és Alkotótelepek Társaságának egyik vezetője, az AIAP (UNESCO) magyar nemzeti bizottságának irányítója. A Szentendre Művészetéért Alapítvány (MűvészetMalom) kuratóriumának elnöke. A brit királyi szobrásztársaság tagja (FRBS).

A 20. század második felében uralkodó stílusirányzatok hatása alatt alkotott, végigjárta az utat a figurálistól az absztrakt stílusig. A közösségi érzés kifejezője számos köztéri alkotásában, még a fogyatékossággal élőkre is gondolt: a budai panorámát ábrázoló, tapintható Braille-írásos szobrát helyezték el Budapesten a Duna-korzón, az egri Dobó István téren pedig szintén Braille-írásos, bronzból készült városmakettja volt látható illetve gyengén látók vagy vakok számára tapintható, míg a tér átépítése okán el nem vitték onnan

 

Számos kisplasztikáját jeles közgyűjtemények őrzik.

Egyéni

• 1968, 1972 • Szentendre
• 1973, 1993 • Műcsarnok, Budapest
• 1975 • Charlottenburg Múzeum, Koppenhága
• 1978 • Magyar Nemzeti Galéria
• 1982 • Szentendrei Képtár, Szentendre
• 1983 • Kunstmesse, Bázel
• 1988 • Holbein Haus, Augsburg
• 1991 • Pécsi Galéria • Limburg
• 1992 • Antwerpen
• 1993 • Műcsarnok, Budapest (katalógussal) • Palme-ház, Budapest
• 1999 • Rákossy Anikóval közös kiállítás a Salon de Province-ban és Párizsban a Magyar Intézetben
• 2000 • TREFF PUNKT, Stuttgart
• 2002 • Bankcenter Galéria, Budapest
• 2004 • Szentendrei művészportrék 11., Szentendrei Képtár és Kamaraterem (Ferenczy Múzeum), Szentendre
• 2006 • Mesterek és tanítványok - Balogh Balázs építésszel közös kiállítása, Kévés Stúdió Galéria, Budapest (2006)
• 2009 • Rákossy Anikó festőművésszel közös kiállítása, Kortárs Magyar Galéria - Vermes-villa, Dunaszerdahely, Szlovákia

Csoportos

• 1969 • Jeune Europe, Városháza, Boulogne-sur-Mer (Franciaország)
• 1975 • CO-X Gruppe, Charlottenbourg M., Koppenhága
• 1977 • XIV. Szobrászbiennálé, Middelheim Park, Antwerpen
• 1978 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállítás, Grand Palais, Párizs
• 1979 • I. Nemzetközi Rajztriennále, Nürnberg
• 1979-1997 • Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs
• 1981 • V. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás (Biennálé), Műcsarnok, Budapest
• 1982 • Kortárs magyar művészet, Madrid
• 1983 • Modern magyar érmek, London • FIDEM, Firenze
• 1986 • Kortárs magyar szobrászat, Toronto • Montréal
• 1987 • Kortárs művészet Magyarországról, München
• 1990 • Kunstmesse, Frankfurt am Main
• 1995 • Helyzetkép/Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest
• 1997 • Hét kortárs magyar szobrász (katalógussal), Château de Biron (Franciaország)
• 1999 • Fém jelzés/Metal signal, Műcsarnok, Budapest • Deim Pállal és Hajdú Lászlóval közös tárlat a Szentendrei Képtárban (katalógussal)
• 2006 • Szobrászat Szentendrén, Erdész Galéria (Gallery Erdész and Design), Szentendre
• 2007 • Vonaljátékok – Játékos vonalak, Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, Budapest
• 2009 • Anno 1968, Művésztelepi Galéria (Ferenczy Múzeum), Szentendre
• 2011 • Magyar Faszobrászok Társasága és Barátai, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs • Művek vízre – tervek, modellek – nemzetközi kiállítás, Vasarely Múzeum, Budapest

• Szentendrei Köszöntőszobor (festett beton, 1973-80)
• A Föld Ereje (mészkő szökőkút, 1987-89), Gazdagrét
• A Kőesés Villányi Szoborpark (1986-88)
• Emlékmű Emlékmű (Recsk, 1991)
• Kőemlék a jövőből (Vigadó tér 1995)
• Az erő nyomai (Szabadság tér, 1996)
• 1956-os emlékmű (Pécs, 1996)

További köztéri munkái

 

• Dekoratív gobelin (1969, Világbank Székház, Párizs);
• Dombormű (1975, Növénytani Kutató Központ);
• Ködkarcoló (tölgyfa, 1977, Nagyatád, szoborpark);
• Dombormű (1977, Budapest, Kálvin téri aluljáró);
• Gobelin (1979, Világbank székháza, Párizs);
• Köszöntőszobor (festett beton, 1980, Szentendre, Duna-part) [1]
• Dombormű (alumínium, 1980, Székesfehérvár, Technika Háza);
• A termés (mészkő, gránit, 1981, Tápiógyörgye);
• Szökőkút (mészkő, 1983, Budakeszi);
• Szökőkút (mészkő, 1988, Kispest);
• A Nap születése (mészkő, 1987, Óbuda);
• Kőesés (félmárvány, 1986–1988, Villány, szoborpark);
• Szökőkút (mészkő, 1988, Hajdúböszörmény);
• A Föld ereje, szökőkút (mészkő, 1991, Budapest, Gazdagréti lakótelep);
• Recski emlékmű (félmárvány, gránit, 1991)
• A feléledt oszlop (gránit, 1992, Fujimi Kogen);
• Háborús emlékmű (vörös és fehér márvány, 1993, Csobaj);
• Fehér oszlop (márvány, 1994, Balatonboglár);
• Kőemlék a jövőből (vörös márvány, 1995, Kereskedelmi és Hitelbank, Vigadó tér);
• Az erő nyomai (márvány, 1996, Budapest, Szabadság tér, Bankcenter);
• 1956-os emlékmű (fekete és vörös márvány, 1996, Pécs)[2]
• Életfa (mészkő, 1996, Tiszaújváros)[3]

• Ferenczy Múzeum (Szentendre)
• Fővárosi Képtár, Budapest
• Gulbekian Múzeum (Lisszabon)
• István Király Múzeum (Székesfehérvár)
• Janus Pannonius Múzeum (Pécs)
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Városi Múzeum, Nürnberg

• Fényt kapott kezek (Baranyay András pannonhalmi kiállítása, Pannonhalmi Szemle (2001/III)
• Jegyzetfosszíliák (Gálics István grafikái a győri Városi Képtárban, Új Művészet 2001/VII.)
• Benső tájakon (Marc Chagall a budapesti Zsidó Múzeumban, Pannonhalmi Szemle 2001/IX
• Post scriptum, post print és más dolgok (Pavel Makov a győri Képtárban, Balkon 2001/X.)
• Ronda, de szép (Kopasz Tamás kiállítása a Godot Galériában, Új Művészet 2001/XII.)
• A világra nyomott ablak (6. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Győr, Balkon 2001/XII.)
• Elnyűhetetlen szürrealizmus (Farsang Sándor kiállítása a győri Képtárban, Új Művészet 2002/II.)
• Kezelt kövek és kéz-kövületek spirituális térben (Valkó László a győri Akadémia Galériában, Új Művészet 2002/X.)
• Zene kezekre (Baranyay András komáromi kiállítása, Új Művészet 2003/I.)

• Az I. Nemzetközi Rajztriennále díja, Nürnberg (1979)
• VIII. Országos Kisplasztikai Biennále, III. díj (1979)
• Fa és környezete kiállítás, I. díj, Cegléd (1979)
• Munkácsy Mihály-díj (1983)
• VIII. Országos Kisplasztika Biennále, I. díj, Pécs (1983)
• Szobrászat szabad térben kiállítás, II. díj, Salgótarján (1984)
• VI. Országos Érembiennále, Civitas Fidelissima díj, Sopron (1987)
• Érdemes művész (1989)
• XI. Országos Kisplasztikai Biennále, I. díj, Pécs (1989)
• XIII. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs, a MKISZ díja (1993)
• Szentendre díszpolgára (2006)
• Prima díj (2010)
• Samu Géza-díj (2012)
• Kossuth-díj (2016)
• Kerényi Jenő-díj (2017)
• A Nemzet Művésze (2020)

• Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés

• Jelek és olvasatok című albumának bemutatója: 2006. április 26.
• Vadas J.: Múltba nyíló kapuk. Élet és Irodalom, 1971. november 11.
• Tóth A.: Farkas Ádámnál, Művészet, 1973/2.
• Lóska L.: Szoborvázlatok, szoborgondolatok. Beszélgetés Farkas Ádámmal.Művészet, 1979/4.
• Hann F.: Farkas Ádám – Beszélgetés a szobrásszal. Kismonográfia. Szentendre
• Lóska L.: Tektonikus formák bronzban. Farkas Ádám szobrairól. Művészet, 1987/9.
• Kovács O.: kat., bev. tanulmány. Pécs, 1991
• Kovács P.: A tegnap szobrai. Szombathely, 1992
• Wehner T.: kat., bev. tanulmány. Műcsarnok, Palme Ház, 1993
• P. Szabó E.: Párbeszéd a kővel, párbeszéd a világgal. Interjú Farkas Ádám szobrászművésszel. Művészet, 1997/5-6.
• Romváry F.: A pécsi ’56-os mártíremlék. Budapest, 1997
• Farkas Ádám munkáiból a Virtuális szentendrei tárlat honlapon 1
• Farkas Ádám munkáiból a Virtuális szentendrei tárlat honlapon 2