Fólió

Rövidítése: f, több folio esetén: ff.

Ez a legnagyobb könyvforma, amely az ívek egyszeri összehajtásából (tehát kétrét hajtott) származik, így a fólió egy lapnyi íróanyag-mennyiséget jelent. A fólió méret azonban nem utal a könyv centiméterekben kifejezett nagyságára, hiszen a kézzel merített papírív nagysága és alakja nem volt egységes. Az elülső oldal neve recto (rektó; rövidítése: r), a hátulsó verso (verzó; rövidítése: v vagy b). A fólió a bifolium (kettős fólió) fele. A könyvnyomtatás feltalálásakor főleg ilyen formátumban készítették a könyveket. Ezeket foliánsoknak hívták, bibliográfiai jelölésük: 2°.

A könyvnyomtatás gyermekkorában a kódexhagyomány folytatásaképpen az egyes oldalakat nem számozták, hanem csak a fóliókat, a lapokat.

Manapság a fólió és kvartó(wd) (quarto, negyedrét) megnevezés – helytelenül – nagy könyvméretet is jelölhet, például az albumokra használják előszeretettel.

• Paleográfia

• Fólió, Kereszt és félhold: A török kor Magyarországon (1526-1699). Budapest: Enciklopédia Humana Egyesület (1999) 
• szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László: Nyomdászati Lexikon. Budapest: Biró Miklós (1936) 
• Prókai Margit (2004). „Klasszikus könyvtári szókincsünk”. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 51. évfolyam (7). [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 5.)