Embercsempészés

Az illegális migrációhoz kapcsolódó, a 2010-es évek közepén világszerte egyre több gondot okozó cselekmény. Magyarországon a 2012. évi V. törvény (Btk.) 353. §-a szerint büntetendő. Nem azonos az emberkereskedelem bűncselekménnyel, a magyar Btk. is külön szabályozza ezeket. A fő különbség abban áll, hogy az embercsempészés előfeltétele a csempész és a migráns közötti előzetes megállapodás, míg az emberkereskedelem során az áldozat helyzetét kihasználják, vele szemben gyakran kényszert, fenyegetést alkalmaznak.

Az embercsempészés valószínűleg egyidős az államhatárok ellenőrzésével – ez a bűncselekmény ezeket a jogszabályi rendelkezéseket próbálja kijátszani, megkerülni. Az elkövetési magatartás lényegében a tiltott határátlépéshez vagyoni haszonszerzés végett nyújtott segítség nyújtása. Korábbi szabályozásunk szerint az embercsempészés bűntett valósított meg, ha pénzért követték el illetve vétségnek, ha más motívummal.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tény, hogy napjainkban harminc-negyven millió illegális migráns van a világon, s az illegális migrációra épülő jogellenes cselekmények száma egyre nő. Az a személy, aki szabályosan lépi át a határt, később maga is illegális migránssá válhat, a tartózkodás és munkavállalás tekintetében. Ezek az emberek óriási kockázatokat vállalnak, hogy eljussanak egyik országból a másikba, s legtöbb esetben ezt a kiszolgáltatott helyzetet használják ki a bűnelkövetők. Az illegális migránsok többnyire húsz-harminc év közötti férfiak, akik alacsony szakmai képzettséggel rendelkeznek.^[forrás?]

Az illegális migránsok leggyakrabban a jobb megélhetés reményében szánják el magukat az adott lépésre. A legfőbb úti célok Anglia, Németország, Spanyolország, Ausztria, Svájc, valamint Svédország. A tarifák ötven-négyszázezer forint körül alakulnak, attól függően, hogy csak egy egyszerű fényképcseréről, vagy valamilyen bonyolultabb műveletről van-e szó. Ezek segítségével azonban a hatóságokat megtévesztve, feltűnés nélkül átjuthatnak a határokon. Sokan azonban nem képesek kifizetni a kért összeget, így ezek a személyek megbújni kényszerülnek a vonatok padlásterében, motorterekben, a kamionok rakterében, vagy kisteherautókban. A magas tarifákból kifolyólag a migránsok körében gyakori az illegális munkavállalás és más jogellenes cselekmények elkövetése, azon célból, hogy kifizessék a embercsempészés díját. Ebből adódóan az illegális migráció veszélye egy adott országra nézve is felmerülhet, mivel a bevándorlók többsége koldulásból, prostitúcióból, bűncselekményekből tartja fenn magát. Az átcsempészett embereket napi tizennyolc órán át dolgoztatják, miközben alapvető létszükségleteiket csak minimális módon elégítik ki.^[forrás?]

Az embercsempészés fogalma

Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

• A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
  • a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy
  • b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el.
• A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
  • a) a csempészett személy sanyargatásával,
  • b) fegyveresen,
  • c) felfegyverkezve,
  • d) üzletszerűen vagy
  • e) bűnszövetségben követik el.
• Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

• 1978. évi IV. törvény
• 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
• Ittvagyunk.eu

• Emberkereskedelem
• Pándorfalui halálkamion

• Darai László: Embercsempész voltam. Negyven nap a Securitate fogságában; Hálózat–PLKV, Bp., 1990
• Barabás Andrea Tünde: A szervezett bűnözés egyes megnyilvánulásai Magyarországon. Embercsempészet; Rendőrtiszti Főiskola, Bp., 2001 (Rendvédelmi füzetek)
• Vass Ferenc: Az emberkereskedelem és az embercsempészés összefüggései a szervezett bűnözéssel; RTF, Bp., 2002 (Rendvédelmi füzetek)
• A migráció bűnügyi hatásai; szerk. Hautzinger Zoltán; Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat, Bp., 2016
• Loretta Napoleoni: Emberkereskedők. Hogyan tették a dzsihadisták és az Iszlám Állam milliárdos üzletté az emberrablást és a menekültcsempészetet?; ford. Pétersz Tamás; HVG Könyvek, Bp., 2017