A babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet, vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen (ok-okozati vagy jel-jelöleti) összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban valójában nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket elképzelve.
Tudományos vizsgálata többek között a néprajz és a szociálpszichológia feladata.
Tágabb (de a köznyelvben inkább csak az újkortól kezdve terjedő) értelemben a „babona” szó jelentése egyszerűen tévhit (ld. lentebb).
A babona szűkebb fogalmához általában hozzátartozik, hogy
A szó eredetét többféleképp magyarázzák, pl. a „babvetés” (jóslási módszer) szóból, illetve a bogumil mozgalomra használt ószerb eredetű babuni („bogumilok”) szóból, vagy pedig egy „tévhit” jelentésű szlovák jövevényszóból.
A babona szó megfelelője az európai civilizáción belül a Római Birodalom latin nyelvének superstitio szavára vezethető vissza, és valószínű, hogy eredetileg szinonim, illetve részfogalmi kapcsolatban állt a vallás fogalmával. A „babonás” ember bölcs ember volt, aki körültekintően mérlegeli a körülményeket (ide értve természetesen az istenek által küldött előjeleket is), és cselekedeteit a lehetséges következményekhez mérten szabja meg. Cicero már használta ettől kicsit különböző értelemben is (elválasztva a „vallásos” szó értelmétől), úgy értelmezve, mint a léleknek félelmetes természetfeletti erők okozta rettegését (Az istenek természetéről, II. 28. 72.). A görög nyelvben ennek megfelelő szó, a deisidaimonia (természetfölötti lényektől való félelem) volt. A görög kifejezéshez már kapcsolódott pejoratív értelem, mivel a keleti istenkultuszok barbárnak tekintett jelenségeire is alkalmazták. Publius Cornelius Tacitus római történetíró a kereszténységet nevezte ilyen értelemben „veszedelmes babonának”.
Aquinói Tamástól eredeztethetően, a középkori hittudomány értelmezésében olyan hiedelmekre használták, amelyek ellentétesek voltak a kereszténységgel, hamis istenképen (bálvány) alapultak.
A tizenkilencedik században kialakult klasszikus néprajztudomány szerint a babona (ti. egy hiedelem babonának minősítettsége/minősíthetősége) nem kultúrafüggetlen, hanem csak az uralkodó (hivatalos) nézetek és a népi elképzelések szembeállításaként értelmezhető. Hiedelem, elítélő szóval babona tehát a hivatalos (állami, egyházi, tudományos) intézmények által képviselt eszméktől függetlenként létező, a népi tudatban gyökerező, és abban továbbélő eszme, elképzelés. Az ilyen eszmerendszer vagy hiedelemvilág legfőbb feladata az „intézményesült” eszmék által ki nem elégített társadalmi (vallásos, spirituális) igények kielégítése.
Ma főként olyan hitekre alkalmazzák, amelyeknek nincs tudományos vagy logikus alapjuk. A népi hiedelemvilág visszaszorulásával, a természettudományos világkép elterjedésével összefüggésben modern szerzők sokszor, tágabb értelemben, egyszerűen a „tévhit” szó jelentésével egyezően használják (pl. „tudományos babona”, helytelenül értelmezett és elferdített tudományos tétel). A szót többnyire pejoratív értelemben használták és használják mások feltételezetten irracionális hiedelmeire, így rendkívül szubjektív. Leggyakrabban szerencsével, jóslással és spirituális lényekkel kapcsolatos hiedelmekre és gyakorlatokra utal.
Az Ószövetségben a környező népek vallási szokásai állandó kísértést jelentettek a zsidó nép számára, hogy az egy, igaz Isten kultuszától eltérjenek. Bár Izrael tudta, hogy a jövőt csak Isten emberei, a próféták ismerhetik, mégis előfordult a halottidézés (1Sám 28,7-25), a jóslás (Ez 11,26; Zak 10,2) és az asztrológia (Jer 10,2; Iz 47,13). A jóslást halállal büntették, és az álmok jelentését csak akkor fogadták el, ha azok Istentől eredtek (Ter 41,16; Dán 1,27-30).
Hasonlóképpen büntették a varázslást, de minden tiltás ellenére többen használtak amuletteket. (2Mak 12,40; Ter 35,40; Bír 8,24; Iz 3,40). Pál apostol Barjézus zsidó varázslót a Sátán fiának nevezi (ApCsel 13,10), valamint a Galatákhoz írt levélben a babonaságot a „test cselekedetei” közé sorolja (5,20).
A babona a hitetlen ember számára fogódzópont előre nem látható helyzetekben, és inkább valláspótlék, mint hamis istentisztelet. A hívők esetében a babonaság lehet tréfa is. A komolyan vett babona bűn az első parancsolat és a vallásosság erénye ellen, a katolikus egyház komolyan óvja tőle híveit.
Magyarországon a nagyszombati katolikus tartományi zsinat 1611-ben és 1629-ben a következőképp fogalmazott:
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Babona, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.