Operációs Rendszer Android: Linux kernel fölött futó mobil operációs rendszer

Ez a szócikk az operációs rendszerről szól. Hasonló címmel lásd még: Android (egyértelműsítő lap).

Fejlesztését az Android, Inc. kezdte el, amelyet 2005-ben a Google felvásárolt, majd az Open Handset Alliance folytatta. A fejlesztők Java nyelven írhatnak rá menedzselt kódot, az eszközt a Google által fejlesztett Java programkönyvtárakon keresztül vezérelve. Az első androidos telefon 2008 októberében jelent meg.

Android
Fejlesztő	Google, Open Handset Alliance, Android Open Source Project
Forráskód	Szabad szoftver (szabadalmaztatott driverekkel)
OS-család	Unix-szerű
Programozási nyelv	C (mag), C++, Java és Kotlin (UI)
Legelső kiadás	2008. szeptember 23.
Stabil verzió	14 (stabil verzió, 2023. október 4.)
Fejlesztői verzió	Android 14 Developer Release 2. (2023. február 8.)
Hardver	ARM, MIPS, x86, RISC-V
Csomagkezelő	APK, legnagyobb digitális terjesztési platform, Google Play
Kernel	Monolitikus (módosított Linux)
Felhasználói felület	Grafikus (Material)
Elérhető	100+ nyelven
Licenc	Apache Licenc 2.0 és GNU GPL v2
Státusz	Aktuális
Weboldal	www.android.com (angolul)

Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy a Google-fiókazonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat az operációs rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a Gmail keretein belül, akkor az Android névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a Gmail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra, illetve a GTalk beszélgetéseinkre is. A mobilban lévő kamera segítségével készített fotókat meg tudjuk osztani a Picasa portálon.

Chrome-alapú böngészővel elérhető a világháló, a mobileszköz tudása megfelel egy átlagos böngésző tudásának (2.2 verzió esetén Flash Lite 10.1 révén Flash tartalom is működik), bár az élménynek a kijelző mérete határt szab, a szöveg újratördelése és a kényelmes zoom funkciók okán mégis hasznos lehet utazás közbeni internetezésre.

A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthető programok révén szinte alig van olyan médiafájl, amely nem játszható le.

Az Android további érdekessége a Google Play (vagy Play Áruház), korábbi nevén Android Market, ahol több mint 1 000 000 kategorizált alkalmazás tölthető le a telefonunkra vagy táblagépünkre. Vannak köztük ingyenesek és fizetősek is, illetve megtalálhatóak letölthető könyvek és filmek is. Egyes országokban eszközöket is lehet a Google Play-en keresztül vásárolni. 2020. december 3-áig lehetett a Google Play-en keresztül zenét és podcastot is vásárolni, de azóta a Google Play Zene megszűnt, és beleolvadt a YouTube Zenébe és a Google Podcastsba.

 

Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású operációs rendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsősorban az okostelefon kategóriát kell érteni, mintsem egyszerű mobiltelefonokat). Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintőképernyő, Wi-Fi, HSDPA, Bluetooth stb.). Az első lépéseknél nem volt szó Java nyelvről, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevű céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelős.

Ez nem ment egyik napról a másikra, és a Google az első évben igen csöndesen dolgozott, 2007 elején kezdtek kiszivárogni olyan hírek, hogy a Google belép a mobil piacra. Az iparági pletykák végül igaznak bizonyultak, bár sok esetben túlzó állításokat és rémhíreket lehetett olvasni a híroldalakon. 2007. november 5-én az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot, aminek tagjai között több tucat mobil technológiában érdekelt céget megtalálunk, akik érdekeltek egy szabad és nyílt forrású platform bevezetésében.

Napjainkra az Android platform iránt a mobiltelefon- és a tabletgyártók izgalmát leszámítva nagy érdeklődés mutatkozik a gépjárművek fedélzeti számítógépét és navigációját szállító cégek, illetve az ipari automatizálás irányából is, hiszen minden olyan helyen kényelmes az Android, ahol alapvetően kicsi a kijelző, limitáltak az erőforrások és az adatbevitel nem egérrel és/vagy billentyűzettel történik.

A platform egyszerűnek tűnik, és messziről nézve egyszerű is, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:

 

Mint láthatjuk, a platform alapját a vörös színnel jelölt Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver által kezelendő eszközök meghajtóprogramjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. Ez a kis méretű kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítménykezelést is.

A kernel szolgáltatásait használják a Linux rendszerekben meglévő különféle programkönyvtárak, mint a libc, az SSL vagy az SQLite; ezek C/C++ nyelven vannak megvalósítva, és a Linux kernelen futnak közvetlenül. Részben ezekre épül a Dalvik virtuális gép, amely egyáltalán nem kompatibilis a Sun virtuális gépével, teljesen más az utasításkészlete, és más bináris programot futtat. A Java programok nem egy-egy .class állományba kerülnek fordítás után, hanem egy nagyobb Dalvik Executable formátumba, amelynek kiterjesztése .dex, és általában kisebb, mint a forrásul szolgáló .class állományok mérete, mivel a több Java fájlban megtalálható konstansokat csak egyszer fordítja bele a Dalvik fordító. A virtuális gép más, mint a Java alatti megszokott virtuális gép, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg!

A kék színnel jelölt részekben már csak Java forrást találunk, amelyet a virtuális gép futtat, s ez adja az Android lényegét: a látható és tapintható operációs rendszert, illetve a futó programokat. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk.

Az Android 1.0 platform 2008. október 21-én került kiadásra Apache licenc alatt, amely - egy szűk fanatikusokból álló rétegen kívül - nem nyerte el igazán az átlagfelhasználók tetszését. A platform stabilitása megfelelő volt ugyan, inkább a használhatósága volt nehézkes, sok esetben pedig a kinézete sem volt megfelelő. A HTC által gyártott G1 is inkább csak koncepciótelefon volt - elősegítendő a fejlesztők munkáját, illetve felkeltendő a cégek érdeklődését -, mint használható mobil eszköz.

• 2010-ben a Google bemutatta a Nexus referenciakészülék-termékcsaládját, amit külsős cégek gyártanak. A Google összeállt a HTC-vel, és bemutatták a Nexus One mobiltelefont, amin már az Android 2.1 volt elérhető. Még ebben az évben bejelentették az utódot, amit már a Samsung gyártott, a Nexus S-t, ami már az újabb 2.3-as Androidot futtatja.
• 2011 év végén jött az újabb Galaxy Nexus, szintén a Samsung műhelyéből. Ezen már az Android 4.0 Ice Cream Sandwich futott.
• 2012 júniusában megjelent az első Nexus tablet, a Nexus 7, majd ezt követte a Nexus 10. Mindkét tableten az Android 4.1 volt megtalálható.
• 2012 novemberében jelent meg a Nexus 4, amit az LG gyártott, Android 4.2-vel.
• 2013-ban jött az újabb Nexus 5, szintén LG-gyártmány. Ezen az akkor legújabb, Android 4.4 KitKat futott.
• 2014 októberében mutatták be a jelenleg legújabb Nexus-t, a Nexus 6-ot (Motorola) és a Nexus 9-et (HTC), amiken az Android 5.0 Lollipop található
• 2015 szeptemberében 2 új modell mutatkozott be: az LG által gyártott Nexus 5X és a Huawei által gyártott Nexus 6P, amelyek Android 6.0 Marshmallow-al érkeztek. Ezek után már nem mutattak be újabb Nexus telefonokat, helyüket a Pixel telefonok vették át.
• 2015 decemberben jelent meg a Pixel C, ami a mai napig az egyetlen Pixel tablet, ami készült.
• 2016 októberében jelentette be a Google a Pixel és Pixel XL telefonokat, amelyeket a HTC gyártott.
• 2017-ben szintén októberben mutatta be a Google a Pixel 2-t, amit újra a HTC gyártott és a Pixel 2 XL-t, amelyet az LG készített.
• 2018-ban az eddigiek alapján újra októberben mutatta be a Google a Pixel 3-at és a Pixel 3 XL-t.
• 2019 májusban megjelent az első olcsóbb Pixel verzió az a széria. Pixel 3a és Pixel 3a XL.
• 2019 októberben a Pixel 4 és Pixel 4 XL került bemutatásra. Android 10 operációs rendszerrel érkeztek.
• 2020 augusztusban mutatták be a Pixel 4a-t, amit szeptemberben követett a Pixel 4a 5G, ami az első 5G képes Pixel készülék.
• 2020 szeptemberben mutatták be a Pixel 5-öt is. Amiből nem készült XL változat.
• 2021 augusztusban érkezett a Pixel 5a 5G. Ami a Pixel 5 olcsóbb, de 5G képes változata.
• 2021 októberben mutatták be a Pixel 6 és 6 Pro készülékeket. A Pro több kamerával, nagyobb házzal és akkumulátorral rendelkezik.

Android-verziók

Bővebben: Android-verziók

Lásd még: CyanogenMod

A gyártó által kiadott, eredeti operációs rendszeren kívül lehetőségünk van ún. „Custom ROM”-ok – egyedi ill. sorozaton kívüli ROM-ok – használatára, mely egy módosított Android operációs rendszert jelent (néha magasabb verziószámú, mint a gyári). Ezek a ROM-ok új funkciókat tehetnek elérhetővé, gyakran gyorsabbak, mint a gyári operációs rendszer. Telepítése saját felelősségre hajtható végre, a telefon garanciája érvényét veszíti. A legelterjedtebb Custom ROM 2016-ig a CyanogenMod volt. 2016 végén forkolták a CM-nek hívott ROM-ot és lett belőle a LineageOS.

Az operációs rendszer minimum rendszerkövetelménye kiadásról kiadásra változott. Az első rendszerkövetelmény 32 MB RAM, 32 MB ROM és 200 MHz-es ARM architektúrájú (ARMv5) processzor volt. 2013 novemberében az Android 4.4 KitKatnek minimum 512 MB RAM, ARMv7 vagy MIPS vagy x86-os architektúrájú processzor szükségeltetik és OpenGL ES 2.0 kompatibilis GPU.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Android (operációs rendszer) témájú médiaállományokat.

• Az Android hivatalos weboldala
• Android Open Source Project
• Android Play Áruház

• Dalvik, az Android operációs rendszer virtuális gépe