Andorra La Vella: Andorra fővárosa

A város Andorra délnyugati részén található, két hegyvonulat találkozásánál. Mivel a tengerszint feletti 1409 méteres magasságban található, a magasan fekvő fővárosok közé tartozik – és a síelők kedvelt úticélja. A klímája alpesi, hideg telekkel, és kellemesen meleg, szárazabb nyarakkal. Az átlagos januári hőmérséklet −1 °C, a júliusi 20 °C. Évente 808 mm eső esik.

A főváros a három legfontosabb andorrai út, a CG1, a CG2 és a CG3 találkozásában fekszik, tehát közúton könnyen megközelíthető. Vasútállomása nincs (tekintettel a terepviszonyokra), habár buszjáratok közlekednek Andorra egyetlen vasútállomásához, L'Hospitalet-hoz, amit a francia vasúttársaság üzemeltet. Innen Párizsba is indulnak vonatok. Andorrában nincsenek repülőterek. A legközelebbit Andorra la Vellától három órányira, a francia Toulouse-ban találjuk.

 

Andorra la Vella – lefordítva "Andorra, a Város" (így különböztetve meg a fővárost az Andorrai Hercegség egészétől) – környéke már a keresztény kor előtt is lakott volt. A település 1278 óta az ország legfontosabb városa. Az óváros (Barri Antic) ebből az időből származó épületeket is rejt. Mint a fővárosa egy elszigetelt, feudalista államnak (amely függetlenségét jól védte a társhercegi rendszer), a történetét nem túl jól dokumentálták.

A kis ország még a huszadik században is teljesen észrevétlen maradt – a versailles-i békeszerződésekben sem vett részt (ahogy a háborúkban sem.) A harmincas évek politikai nyugtalansága és Borisz Szkozirev hatalomátvételi kísérlete után egy nem formaszerű demokrácia jött létre. Az ország lakossága a 60-as években körülbelül hatezer fő volt. 1993-ban elkészült az ország első alkotmánya, kialakult a parlamentáris demokrácia, és az ország hivatalos szervei Andorra la Vellában kaptak helyet. Ezzel Andorra belépett a nyugat-európai fejlett államok sorába.

Az óváros középkori hangulatú kőházakból áll. Minden télen zenei fesztivált tartanak. A városban színházat is találunk. Bár csak a katalán a hivatalos nyelv, utcáin spanyol, portugál és francia szót is gyakran hallani, mivel a bevándorlók nagy számban ezeket a nyelveket beszélik.

Templomok

Sant Esteve Plaça Príncep Benlloch

A templom egy része már a római korban is templom volt. A további részeket a későbbi korokban építették, főleg a 20. században. 1940-ben Josep Puig i Cadafalch modernista építész felújította a harangtornyot és a jelenlegi oldalbejáratot. Belül egy 12. századi függőmennyezet látható és két oltár. Az egyik a 17. századból, Szent Lucának, a másik a 18. századból, Keresztelő Szent Jánosnak szentelve.

Sant Martí de la Cortinada

Román kori templom a 12. századból. A 17. és 18. században bővítették. Cortinada festőművész falfreskóit tartalmazza a 12. század végéről. Említésre méltó a kovácsoltvas rács, a fából készült, faragott bútorzat (17. század), az ötvösmunka, a harangok és a gyóntatószék.

Santa Coloma

Román kor előtti templom (9. század és 10. század). Lombard harangtorony, köríves alappal (12. század). Mindezek együtt a fejedelemségben egyedülállóvá teszik. A 12. században falfestményekkel díszítették, melyeket Santa Coloma festőművész készített.

Említésre méltó: 12. vagy 13. századi Remei Szűz szobra, 18. századi barokk oltár többszínű fából.

Múzeumok, emlékművek

Air museum of geology « Roques al carrer »

Oficina de Turisme - Plaça de la Rotonda, s/n

Geológiai múzeum, ami fedetlen területen van. Három részből áll: kőkert, geológiai bevezető, építészet gránittal.

Casa de la Vall Carrer de la Vall

A „La Casa de la Vall” (a. m. „A völgy háza”) az andorrai parlament épülete. 1580-ban épült, 1702-ben költözött be a parlament. Falain gótikus freskók ábrázolják Krisztus szenvedéseit.

La Margineda híd

Román kori híd, a legnagyobb és legkarcsúbb középkori híd Andorrában. 33 méter hosszú és 9,2 méter magas.

Andorra la Vella Andorra gazdasági csomópontja. Sok bank és vállalkozás élvezi az ország adóparadicsomi helyzetét.

•   Valls, Spanyolország

• Andorra hivatalos oldala