2020. Évi Nyári Olimpiai Játékok: XXXII. nyári olimpiai játékok

évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékokat 2020-ra tervezték, de a világjárvány miatt 2021-ben rendezték meg Tokióban, Japán fővárosában. Hivatalosan a 32. újkori olimpia, mivel a sorszámozás értelmében az elmaradt olimpiai játékok is megrendezettnek számítanak. Ténylegesen – vagyis ha az elmaradtakat nem számoljuk bele – a huszonkilencedik.

XXXII. nyári olimpiai játékok
Adatok
Rendező	Tokió,  Japán
Nemzetek	207 (becsült)
Sportolók	kb. 12 000
Versenyszámok	37 sportág, 339 versenyszám
Megnyitóünnepség	2021. július 23.
Záróünnepség	2021. augusztus 8.
Hivatalos megnyitó	Naruhito japán császár
Olimpiai fáklya	Ószaka Naomi
Olimpiai stadion	Nemzeti Olimpiai Stadion
← 2016 2024 →

2020. március 24-én bejelentették, hogy a koronavírus-járvány miatt az olimpiai játékokat elhalasztják, előreláthatólag egy évvel. Az esemény elnevezése nem változott. Március 30-án nyilvánosságra hozták, hogy az olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik meg, nézők nélkül, üres lelátók előtt.

A 2012. február 15-i határidőig hivatalosan öt város adta be pályázatát az olimpia megrendezésére. A NOB 2012. május 23-án nevezte meg a hivatalos pályázókat, a döntés szerint Isztambul, Madrid és Tokió verseng az olimpia rendezési jogáért. A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben döntött a játékok helyszínéről.

Fontosabb időpontok

A rendező ország kiválasztásának főbb időpontjait a NOB végrehajtó tanács az alábbiak szerint fogadta el:

• 2011:

május 16. – a NOB kiküldte a nemzeti olimpiai bizottságoknak a pályázatra való felkérésről szóló levelet.
július–augusztus – a NOB felkérte a nemzeti bizottságokat, hogy azok július 29-ig levélben erősítsék meg országuk elkötelezettségét a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) szabályzata mellett. Eddig lehetett kérni, ha egy ország a NOB által előre jelzett időponton (július 15. – augusztus 31.) kívül szeretné megrendezni a játékokat. A NOB augusztus végéig válaszolt az ilyen jellegű kérésekre.
szeptember 1. – a 2020-as nyári olimpiai megrendezésére való hivatalos jelentkezés határideje.
szeptember 2. - a NOB megerősítette, hogy hat ország jelentkezését kapta kézhez.
november 3–4. – a NOB tájékoztató szemináriumot tartott a jelentkezők részére.

• 2012:

február 15. – a pályázati anyag és a garancialevelek benyújtási határideje.
május 23. – a NOB végrehajtó tanács ülése Quebec városban dönt, hogy pályázataik alapján mely városok válnak hivatalos pályázó várossá.
július 27. – augusztus 12. - az Olimpiai Játékok Megfigyelői Programja a londoni olimpián.
november - a londoni olimpia eredmény összefoglalója Rio de Janeiróban.

• 2013:

január 7. – a hivatalos pályázati könyvek benyújtásának határideje.
február – április – a NOB értékelő bizottságának látogatása a pályázóknál.
még eldöntendő – a NOB értékelő bizottságának jelentése.
június - a jelentkező városok előadása a NOB tagok részére Lausanne-ban.
szeptember 7. – a NOB 125. ülésszakán a rendező város kiválasztása.

A NOB 2013. szeptember 7-én választotta ki a rendező várost. A három pályázó közül az első fordulóban Tokió kapta a legtöbb szavazatot. Isztambul és Madrid azonos számú szavazatot kapott, ezért egy új szavazás volt, amelyen Isztambul 49-45 arányban nyert, így Madrid kiesett. A második fordulóban Tokió kapta a több szavazatot és nyerte el a rendezés jogát.

A 2020-as nyári olimpiai játékok rendezőjének kiválasztása
Pályázat	Ország	1. kör	Plusz szavazás	2. kör
Tokió	Japán	42	–	60
Isztambul	Törökország	26	49	36
Madrid	Spanyolország	26	45	–

A 2012. február 15-i határidőig 5 város nyújtotta be pályázatát.

Hivatalos pályázatok

  Isztambul, Törökország

Bővebben: Isztambul pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Isztambult a NOB 123. ülésszakán, 2011. július 7-én jelentették be pályázóként, majd július 24-én Törökország megerősítette a szándékot. Törökország pályázatát hivatalosan 2011. augusztus 13-án jelentette be Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök. Ez Isztambul ötödik kísérlete a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

Isztambulban több modern sporthelyszín is található. A Türk Telekom Arena, az Atatürk Olimpiai Stadion és a Şükrü Saracoğlu Stadion, amelyek a 21. század elején épültek vagy lettek átépítve, Isztambul három kiemelt stadionja.

  Madrid, Spanyolország

Bővebben: Madrid pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Madridot a Spanyol Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága 2011. június 1-jén jelölte pályázónak. A kormány hivatalos támogatását 2011. július 12-én kapta meg. Madrid a szavazás utolsó körében veszítette el pályázatát a 2016. évi nyári olimpiai játékokra Rio de Janeiróval szemben.

Spanyolország rendezte az 1992. évi nyári olimpiai játékokat Barcelonában. Itt rendezték az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, amelynek döntőjére Madridban került sor, valamint ebben a városban volt az 1986-os úszó-világbajnokság is.

  Tokió, Japán

Bővebben: Tokió pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Tokiót a Japán Olimpiai Bizottság 2011. július 16-án nevezte meg pályázóként, és a kormány utána jóváhagyta a jelölést. A város a 2011-es tóhokui földrengés és cunami ellenére fenntartja pályázati szándékát, bár a katasztrófa Kelet-Japánban jelentős károkat okozott. 2012. február 13-án hivatalosan is benyújtották a pályázatot. Tokió rendezte az 1964. évi nyári olimpiai játékokat.

Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az 1998. évi téli olimpiai játékokat Naganóban tartották, míg Szapporo rendezte az 1972. évi téli olimpiai játékokat. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a 2002-es labdarúgó-világbajnokságot; a döntőre a Tokió melletti Jokohama stadionjában került sor. Japán rendezi a 2019-es rögbivilágkupát, a torna két legfontosabb helyszíne a Nagy Tokió agglomerációban lesz.

Kiesett pályázatok

  Baku, Azerbajdzsán

A szeptember 1-jei határidőt követően bejelentették, hogy Baku jelentkezett a 2020-as nyári játékok megrendezésére.

  Doha, Katar

Doha 2011. augusztus 26-án jelentette be, hogy jelentkezett a 2020. évi nyári játékok megrendezésére.

2006-ban Doha rendezte az Ázsia-játékokat. Katar a közelmúltban nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, a stadionok nagy részét Dohában építik fel. Itt rendezték az 1988-as és a 2011-es Ázsia kupát, valamint itt tartották 2011-ben a Pánarab Játékokat is.

Törölt pályázat

  Róma, Olaszország

Rómát az Olasz Olimpiai Bizottság jelölte 2010. május 19-én, azonban az olasz miniszterelnök 2012. február 14-én – 1 nappal a pályázatok benyújtásának határideje előtt – bejelentette, hogy a kormány a gazdasági válság miatt nem támogatja Róma pályázatát.

 

Hét sportág szerepelt azon a listán, amelyeket a 2020-as nyári játékok programjába javasoltak (karate, vusu, csarnokban játszható softball, görkorcsolya, fallabda, falmászás, kötélpályás wakeboard). A NOB 2013 szeptemberében döntött erről.

A NOB végrehajtó bizottságának 2013. február 12-i javaslata szerint a birkózás került volna ki az olimpia programjából. A NOB 125. kongresszusának 2013. szeptember 8-ai ülésén úgy döntöttek, hogy a birkózás marad, így a fallabda, valamint a baseball és a softball nem lesz a programban.

A 2016 augusztusi NOB ülésen a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball került az olimpia programjába.

 

Az olimpia első, elfogadott logóját Szano Kendzsiro tervezte, és a japán zászlót használta fel alapmotívumként. Később a belga Olivier Debie a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál panasszal élt, miszerint az ő Liège-i Színháznak(wd) készített művét használta alapként Szano. Ezért ezt az emblémát visszavonták.

A szervező bizottság az új logó elkészítésére pályázatot írt ki. A 2015 decemberi határidőig több mint 14 000 ötlet érkezett be. A kiválasztást végző bizottság 2015 év végig néhány százra, 2016. január 9-ig még tovább szűkítette a pályaművek számát. 2016 áprilisában bemutatták Aszao Tokolo tervező új nyertes logóját. A tervező az Edo-korban népszerű tradicionális japán ichimatsu moyo motívumot használta fel. A logo indigókék színű négyszögekből álló kör alak, a különböző kultúrák különbségeit jeleníti meg, amelyek egymás mellé helyezve szabályos formát alkotó, különböző méretű négyszögek körbe rendeződő szerkezete. A háromféle méretű téglalapok minden sarkon összekapcsolódnak.

2018 február 28-án mutatták be az olimpia kabaláját. A kék színű futurisztikus figura Tanigucsi Rio munkája. A pályázatok közül 200 000 japán általános iskolai osztály szavazata alapján választották ki a győztest. A kabala a Miraitova nevet kapta, amely a japán mirai (jövő) és tova (örökkévalóság) szavakból ered.

 

2015 decemberében a NOB engedélyezte, hogy a pályakerékpáros versenyekre ne Tokióban, hanem Izuban kerüljön sor. Egyes kerékpárversenyeket a Forma 1-et is megjárt Fuji pályán rendezték.

A 2020. évi nyári olimpia menetrendjét 2018. július 18-án hagyta jóvá a NOB Végrehajtó Bizottsága, az úszás, szinkronúszás és a műugrás kivételével. Részletesebb menetrendet 2019 tavaszán hoznak nyilvánosságra.

A 2020. évi nyári olimpia teljes menetrendjét 2019. július 31-én hagyták jóvá.

Minden időpont a Japan Standard Time (UTC+09:00) szerint.

Július/Augusztus		21 Sze	22 Csüt	23 Pén	24 Szo	25 Vas	26 Hét	27 Kedd	28 Sze	29 Csüt	30 Pén	31 Szo	1 Vas	2 Hét	3 Kedd	4 Sze	5 Csüt	6 Pén	7 Szo	8 Vas	Versenyszám
Ünnepségek				●																●
Asztalitenisz					●	●	1	●	●	1	1		●	●	●	●	1	1			5
Atlétika											1	3	4	5	6	5	8	8	7	1	48
Baseball									●	●	●	●	●	●	●	●	●		1		1
Birkózás													●	3	3	3	3	3	3		18
Cselgáncs					2	2	2	2	2	2	2	1									15
Evezés				●	●	●			6	4	4										14
Golf										●	●	●	1			●	●	●	1		2
Gördeszka						1	1									1	1				4
Gyeplabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1			2
Hullámlovaglás						●	●	2													2
Íjászat				●	1	1	1	●	●	●	1	1									5
Kajak-kenu	Szlalom					●	1	1	●	1	1										16
	Sprint													●	4	●	4	●	4
Karate																	3	3	2		8
Kerékpár	Országúti				1	1			2												22
	Pálya													1	2	1	2	2	1	3
	BMX									●	2	●	2
	Hegyi						1	1
Kézilabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1	2
Kosárlabda	Kosárlabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1	4
	3x3 kosárlabda				●	●	●	●	2
Labdarúgás		●	●		●	●		●	●		●	●		●	●		●	1	1		2
Lovaglás					●	●		1	1		●	●	●	2	●	1		●	1		6
Műugrás						1	1	1	1		●	●	1	●	1	●	1	●	1		8
Ökölvívás					●	●	●	●	●	●	●	●	●		2	1	1	1	4	4	13
Öttusa																	●	1	1		2
Rögbi							●	●	1	●	●	1									2
Softball		●	●		●	●	●	1													1
Sportlövészet					2	2	2	2	●	2	1	2	●	2							15
Sportmászás															●	●	1	1			2
Röplabda	Strandröplabda				●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1		4
	Terem				●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1
Súlyemelés					1	2	1	2	1			2	1	2	1	1					14
Szinkronúszás														●	●	1		●	1		2
Taekwondo					2	2	2	2													8
Tenisz					●	●	●	●	●	●	1	1	3								5
Tollaslabda					●	●	●	●	●	●	1	1	1	2							5
Torna	Szertorna				●	●	1	1	1	1			4	3	3	Gála					18
	Ritmikus gimnasztika																	●	1	1
	Trambulin										1	1
Triatlon							1	1				1									3
Úszás					●	4	4	4	5	5	4	4	5			1	1				37
Vitorlázás						●	●	●	●	●	●	2	2	2	2	2					10
Vívás					2	2	2	1	1	1	1	1	1								12
Vízilabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1	2
Összes aznapi döntő					11	18	21	24	21	17	21	21	25	22	24	17	27	23	34	13	339
Összesítés					11	29	50	74	95	112	133	154	179	201	225	242	269	292	326	339
Július/Augusztus		21 Sze	22 Csüt	23 Pén	24 Szo	25 Vas	26 Hét	27 Kedd	28 Sze	29 Csüt	30 Pén	31 Szo	1 Vas	2 Hét	3 Kedd	4 Sze	5 Csüt	6 Pén	7 Szo	8 Vas	Összesen

2021. április elején az észak-koreai sportminisztérium – a koronavírus-járványra hivatkozva – bejelentette, hogy az ország nem vesz részt az olimpián.

Bővebben: A 2020. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

(A táblázatban Magyarország és a rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel kiemelve.)

A 2020. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	39	41	33	113
2.	Kína (CHN)	38	32	19	89
3.	Japán (JPN)	27	14	17	58
4.	Nagy-Britannia (GBR)	22	20	22	64
5.	Orosz Olimpiai Bizottság (ROC)	20	28	23	71
6.	Ausztrália (AUS)	17	7	22	46
7.	Hollandia (NED)	10	12	14	36
8.	Franciaország (FRA)	10	12	11	33
9.	Németország (GER)	10	11	16	37
10.	Olaszország (ITA)	10	10	20	40
15.	Magyarország (HUN)	6	7	7	20

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a 2020 Summer Olympics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz 2020. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.

• Nemzetközi Olimpiai Bizottság, olympic.org
• Sportágak és versenyszámok a 2020-as olimpián; olimpia.hu
• Tokyo 2020 Official Art Posters: TOKOLO Asao - designer of the emblems Archiválva 2021. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, olympics.com