Honduras: állam Közép-Amerikában

Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa.

Hondurasi Köztársaság
República de Honduras
Honduras zászlaja Honduras címere
Nemzeti mottó: Libre, Soberana e Independiente „Szabad, Önálló és Független” Nemzeti himnusz: Tu bandera es un lampo de cielo
Fővárosa	Tegucigalpa
é. sz. 14° 06′, ny. h. 87° 13′14.1, -87.21666666666714.100000°N 87.216667°W, ny. h. 87° 13′14.1, -87.21666666666714.100000°N 87.216667°W
Államforma	Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök	Xiomara Castro
Alelnök	Salvador Nasralla
Hivatalos nyelv	spanyol
Beszélt nyelvek	spanyol, garifuna, indián nyelvek, angol
Függetlenség	Spanyolországtól
Dátum	1821. szeptember 15.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Kereskedelmi Világszervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja OPANAL Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank Central American Common Market Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Amerikai Államok Szervezete Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet International Regional Organization for Agricultural Health World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	10 062 994 fő (2021)
Rangsorban	94
Becsült	10 400 000 fő (2022)
Rangsorban	94
Népsűrűség	93 fő/km²
GDP	2013-as becslés
Összes	8981 millió dollár (113) PPP: 21 552 millió dollár
Egy főre jutó	1213 dollár (122) PPP: 3131 dollár
HDI (2007)	0,732 (112) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	112 492 km²
Rangsorban	102
Víz	elhanyagolható%
Időzóna	CST (UTC-6)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Hondurasi lempira (HNL)
Nemzetközi gépkocsijel	HN
Hívószám	504
Segélyhívó telefonszám	198 199
Internet TLD	.hn
Villamos hálózat	110 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Hondurasi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Európai felfedezése előtt fontos mezoamerikai kultúráknak adott otthont, különösen a maja civilizációnak. A gyarmatosító spanyolok elterjesztették a katolicizmust és a jelenleg uralkodó spanyol nyelvet, valamint számos szokást, amelyek keveredtek az őslakosok kultúrájával. Honduras 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét.

Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.

A Honduras jelentése spanyolul „Mélységek”. A név utalhat az északon fekvő Trujillo-öbölre, mint a hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő nagy tengermélységekre vagy Kolumbusz állítólagos idézetére: "Gracias a Dios que hemos salido de esas honduras" ("Hála Istennek, hogy elhagytuk ezeket a mélységeket.")

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

 

Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a Maja Birodalom része volt (770 - 1000 között).

1000-1200 között a nagy-nakaja (indián) kultúra befolyása alatt állt.

Kolumbusz az amerikai szárazföldön először 1502-ben itt szállt partra, az észak-hondurasi Trujillo közelében, és „Hondurasnak” (mélységnek) nevezte a területet az itteni nagy vízmélységek miatt.

A terület spanyol meghódítására csak Mexikó elfoglalása után került sor. Cristóbal de Olid 1523. májusában szállt itt partra Hernán Cortés megbízásából és a spanyol korona nevében birtokba vette a területet. 1524-től a spanyol hódítók előrenyomultak a régióban. 1540-ben megalapították a fővárost, Comayaguát. A jelenlegi fővárost, Tegucigalpát 1578 körül alapították az arany- és ezüstbányák közelében fekvő településként.

Honduras a függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra, mialatt két vesztes háborút vívott Salvadorral és Guatemalával. A vereségek következtében kormányválságok alakultak ki.

1839 januárjában hivatalosan is elfogadták az ország első alkotmányát. Francisco Ferrera tábornok lett az ország első alkotmányos elnöke (1841-1843). 1891-ben megalakult az első politikai párt, a Hondurasi Liberális Párt, 1902-ben pedig a Hondurasi Nemzeti Párt, amelyek 2022-ig irányították az országot.

1998-ban a Mitch hurrikán itt áthaladva több ezer halálos áldozatot követelt és jelentősen megrongálta az ország infrastruktúráját.

2009-ben az ország politikai és társadalmi válságon ment keresztül, amikor is államcsíny történt.

A közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Főbb szigetei (a Karib-tengerben): Utila, Roatan, Guanaja.

 

 

Tegucigalpa

 

La Ceiba

 

Choloma

 

San Pedro Sula

 

Choluteca

 

El Progreso

 

N i c a r a g u a

 

S a l v a d o r

K a r i b - t e n g e r

C s e n d e s - ó c e á n

 

Puerto Cortés

 

Copán

Roatán

Belize

Guatemala

Honduras domborzati térképe

Domborzata

Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A Kordillerák két fő vonulata K-Ny irányban: északon az Esperanza-hegység, délebbre a Sierra Madre. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a Lempira megyében emelkedő, a 2800 méteres magasságot is meghaladó Cerro Las Minas (más néven Pico Celaque), amelynek magasságáról különböző forrásokban különböző adatok olvashatók.

•  
  Főbb települések
•  
  Honduras domborzati térképe
•  
  Éghajlati térképe (angol)
•  
  Tájkép, Choluteca
•  
  A Pulhapanzak-vízesés

Vízrajza

Fontosabb folyói a Karib-tengerbe ömlenek. Jelentősebb folyói: Aguán, Sico, Patuca, Guayape, Choluteca

• Río Patuca, az ország leghosszabb folyója
• Río Ulúa, gazdaságilag a legfontosabb folyója
• Río Choluteca, ez a főváros folyója
• Río Negro, határfolyó a nicaraguai határon
• Río Coco, egy másik határfolyó a nicaraguai határon
• Río Goascorán, határfolyó a salvadori határon

Éghajlata

Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog. Az északi part jóval nedvesebb, mint az ország többi része. La Ceiba (északi part) évi átlagos csapadékmennyisége 3200 mm, Cholutecáé (déli part) 1700 mm. A főváros régiójában és a déli parton a száraz évszak novembertől áprilisig tart; az északi parton nincs kifejezett száraz évszak, csak április-május környékén kevesebb csapadék hull. A hegyvidékek némileg hűvösebbek, mint az alacsony területek.

Időnként hurrikán okoz súlyos károkat az országban (például 1998 márciusában).

Élővilág, természetvédelem

Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.

Lásd még: Kategória:Honduras élővilága

•  
  Agávé
•  
  Hárpia
•  
  Örvös pekari
•  
  Zöld leguán
•  
  Csuklyásmajom
•  
  Jaguár
•  
  Arakanga

Nemzeti parkjai

 

Hondurasban a nemzeti parkok és természetvédelmi területek megtalálhatók minden tájon. Összesített területük 25 000 km². Az alábbi felsorolásban csak a legkönnyebben látogathatók szerepelnek:

• Barbareta Tengeri Nemzeti Park (Islas de la Bahía megye) - papagájhalak és más különös, ritka élőlények.
• Capiro-Calentura Nemzeti Park - nagy darab esőerdő az északi parton, a spanyol gyarmatosítás korai korszakából származó emlékekkel.
• Celaque Nemzeti Park - magas hegycsúcsokon köderdők és hideg vizű források.
• Cerro Azul - nehezen megközelíthető helyen hévízű források, különleges barlangok.
• Cusuco Nemzeti Park - kvézál (quetzal) madár.
• La Muralla - ez is a kvézál madárról nevezetes.
• La Tigra - Honduras első nemzeti parkja (1980), de már az ötvenes évek elejétől természetvédelmi terület volt.

Ez korántsem teljes felsorolás. Van még ezen kívül is sok nemzeti park, bioszféra rezervátum, állatrezervátum, és az egész Moszkitó-part (Moskitia) nevű táj védelem alatt áll.

Természeti világörökségei

Az UNESCO természeti világörökségnek nyilvánította a Río Plátano Bioszféra-rezervátumot.

Honduras elnöki rendszerű köztársaság.

Az elnök egyben állam- és kormányfő, akit népszavazással választanak meg négy évre. A 128 fős, egykamarás Nemzeti Kongresszus tagjait szintén négy évre választják.

A politikai pártok nagyrészt szabadon működhetnek, bár a hatalom az 1980-as évek eleje óta többnyire a Liberális Párt (PL) és a Nemzeti Párt (PN) kezében összpontosul.

Az intézményi gyengeség, a korrupció, az erőszak és a büntetlenség aláássák az állam általános stabilitását. Az újságírók, politikai aktivisták és nők gyakran válnak erőszak áldozataivá, és az elkövetőket ritkán állítják bíróság elé. Míg szabályos választásokat tartanak, a 2017-es elnökválasztás körüli szabálytalanságok arra késztették a választási megfigyelőket, hogy megkérdőjelezzék az eredményt.

A Freedom House 2022-ben a »részben szabad« országok közé sorolta.

Közigazgatási beosztás

Az ország 18 megyére (spanyol: departamento) oszlik, melyek a következők:

 

1. Atlántida
2. Choluteca
3. Colón
4. Comayagua
5. Copán
6. Cortés
7. El Paraíso
8. Francisco Morazán
9. Gracias a Dios
10. Intibucá
11. Islas de la Bahía
12. La Paz
13. Lempira
14. Ocotepeque
15. Olancho
16. Santa Bárbara
17. Valle
18. Yoro

Politikai pártok

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Elnökök

Bővebben: Honduras elnökeinek listája

Védelmi rendszer

Bővebben: Honduras hadereje

 

 

Általános adatok

Az ország népessége 2017-ben 9,3 millió fő, melynek kb. 56%-a városokban él.

Népességének változása

Legnépesebb városok

Bővebben: Honduras városai

Etnikai, nyelvi összetétel

A lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián (maja, lenka, pipil, paja, miszkito stb.), 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt és több indián nyelvet is.

Vallási összetétel

A lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.

Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

 

Honduras 2020 táján Közép-Amerika második legszegényebb országa, a jövedelem rendkívül egyenlőtlen eloszlásától, valamint a magas alulfoglalkoztatástól szenved. Míg történelmileg a banán és a kávé exportjától függött, mára diverzifikálta exportbázisát, így abban a ruházat és autóhuzal-kábelkötegek gyártása is megtalálható, de gazdasága nagymértékben függ az amerikai (USA) kereskedelemtől és az onnan érkező pénzátutalásoktól.

A korrupció komoly probléma; némi pénzmosási tevékenység is van.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A lakosság saját szükségletére kukoricát, rizst és babot termeszt. A jórészt külföldiek tulajdonában lévő ültetvényekről banán, kávé, cukornád, dohány és gyapot kerül a világpiacra. Jelentős az USA-ba irányuló garnélarák- és homárexport.

Ipar

Főbb iparágak: cukor- és kávéfeldolgozás, szövött és kötött ruházati ipar, szivargyártás, faipar.

Bányászat

Gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom, réz és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.

Külkereskedelem

Fő árucikkek:

• Exporttermékek: kávé, ruházat, kávé, garnélarák, gépkocsi kábelköteg, szivar, banán, arany, pálmaolaj, gyümölcs, homár, fűrészáru.
• Importtermékek: kommunikációs berendezések, gépek és közlekedési eszközök, ipari nyersanyagok, vegyipari termékek, üzemanyag, élelmiszer.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:

• Export:   USA 34,5%, Németország 8,9%, Belgium 7,7%, El Salvador 7,3%, Hollandia 7,2%, Guatemala 5,2%, Nicaragua 4,8%
• Import:   USA 40,3%, Guatemala 10,5%, Kína 8,5%, Mexikó 6,2%, El Salvador 5,7%, Panama 4,4%, Costa Rica 4,2%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Kábítószerek az USA-ba irányuló egyik átrakási pontja. Kis parcellákon és elsősorban helyi fogyasztásra használt kannabisztermelés is jellemző.

 

Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még viszonylag fejletlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km.

Légi

A 2010-es években 103 repülőtér található az országban, ebből burkolt pályájú 13.

Vízi

Fő tengeri kikötők:

• La Ceiba,
• Puerto Cortes,
• San Lorenzo,
• Tela

 

Oktatási rendszer

Kulturális világörökség

• Kulturális világörökségnek nyilvánították Copán maja romjait.

Lásd még: Honduras világörökségi helyszínei

 

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Hagyomány és néprajz

Gasztronómia

Az egyik legismertebb hondurasi étel a baleada nevű tortilla.

 

Honduras mint turisztikai célpont, a természeti környezete, strandjai, korallzátonyai, növény- és állatvilága, valamint régészeti lelőhelyei miatt lehet vonzó. További látnivalók közé tartozik a kultúra és a gasztronómia.

Bűnözés

Világviszonylatban itt az egyik legmagasabb a bűnözési arány. San Pedro Sula a gyilkossági számokat tekintve gyakran kerül a városok közt globálisan az első helyre.

Egészség

Javasolt oltások a Hondurasba utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (Közepes a fertőzésveszély.)

Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

• Kolera
• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

 

Labdarúgás

Hondurasban igen népszerű a labdarúgás. A hondurasi labdarúgó-válogatott eddig háromszor jutott ki labdarúgó-világbajnokságra, ám csoportjából egyszer sem jutott tovább.

Az ország legjelentősebb rangadója a két legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapat, az Olimpia és a Motagua összecsapása. Mindkettő együttes otthona a főváros, Tegucigalpa.

Magyarországon az egyik legismertebb hondurasi sportoló Luis Ramos, aki a Debreceni Lokiban is játszott, mely bejutott a 2009–2010-es BL-be. Ramos azt nyilatkozta, hogy hosszú ideje nem volt ilyen eredményes országának egy játékosa sem, és országáért focizik.

Világviszonylatban is kiemelkedő játékos Wilson Palacios, aki jelenleg az angol Stoke City FC játékosa, középpályás poszton, de korábban játszott a Tottenhamben is.

• Lásd még: Hondurasi labdarúgó-válogatott

Olimpia

Bővebben: Honduras az olimpiai játékokon

• Újév (január 1.)
• Az amerikai ország napja (április 14.)
• a munka ünnepe (május 1.)
• a függetlenség napja (szeptember 15.)
• Morazán születésnapja (október 3.)
• Kolumbusz napja (október 12.),
• a hadsereg napja (október 21.)
• Karácsony (december 25-26.)

• Midi Világatlasz (Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003) ISBN 963-9516-63-5