Észtek

A finnugor nyelvek közé tartozó észt nyelvet beszélik, amely a világon mintegy 1,1 millió ember anyanyelve. Bár Észtországot a balti országok közé sorolják, az észtek nyelvileg és etnikailag nem rokonai szomszédaiknak, a letteknek és a litvánoknak.

Észtek eestlased

Teljes lélekszám

Kb. 1,1 millió

Lélekszám régiónként

Régió Fő  Észtország 930 219  Oroszország 28 113  USA 25 034  Kanada 22 000  Svédország 15 000  Finnország 11 000  Ausztrália 7543  Németország 3970  Egyesült Királyság 3500  Ukrajna 2868  Lettország 2381  Írország 2372

Nyelvek

észt

Vallások

evangélikusok

Az észtek vallási szempontból túlnyomóan az evangélikus kereszténységhez tartoznak, bár az észtek többsége nem vallásos.

Alapvetően két nagy néprajzi csoportra oszthatók: az Észtország délkeleti részében élő déli észtekre és az északi észtekre. A déli észtek lakta régió keleti szegélyén laknak az ortodox vallású, de az archaikus hagyományokból sokat megőrzött szetuk. Az északiak között elkülönölnek az északkeleten élők, de közöttük kicsik a különbségek. Néprajzi értelemben külön sajátos csoportot képeznek a szigeteken élő észtek.

A déli észtek beszélte nyelveket vagy nyelvjárásokat összefoglalóan délészt nyelv néven emlegetik. Ezek: a tartu, a mulgi, a võro és a szetu.

Észtország területe már mintegy 10 ezer évvel ezelőtt, a Balti-jégtó visszahúzódása után benépesült. Mai lakóinak ősei mintegy ötezer évvel ezelőtt érkezhettek ide és ezzel az észtek egyike a legkorábban mai területein letelepült európai népeknek. A fésűskerámia-kultúra finnugornak tartott népeinek jelenlétére Finnország területéről már korábbra datálható bizonyítékok is vannak, így elképzelhető, hogy az észtek is korábban települtek be.

A mongoloid jellegű fésűskerámiások később összeolvadtak a csónak alakú harci baltákat alkalmazó, Kr. e. 2500 körül érkező, inkább europid néppel, a lettek és litvánok elődeivel. A népcsoportok keveredése után a Nyugati-Dvina (Daugava) folyótól északra a finnugor, délre a balti nyelvek váltak uralkodóvá, később azonban a nyelvhartár északabbra húzódott (főképp a finnugor lívek beolvadása következtében).

Az észt, Észtország név valószínűleg abból a szóból származik, amelyet az ókori germánok használtak a Visztula folyótól északkeletre lakó népekre. Ezt a szót 98-ban Tacitus említi először a fennmaradt írott forrásokban, Aestii alakban. Az óészakiak a Finn-öböl déli részén húzódó földet Eistland néven ismerték - Észtország izlandi neve ma is Eistland -, a népét pedig eistr néven. A régi észteket finn nyelvrokonaikkal együtt az óorosz krónikák csudok (чудь) néven említik.

Az észt nyelv első szórványemlékei a 13. századból származnak, az első észt nyelvű könyvet 1525-ben nyomtatták.

• ↑ Bojtár: Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. www.tankonyvtar.hu. Osiris (1997) (Hozzáférés: 2016. december 14.) (pdf)

• Észtek: földrajz, történet, kultúra (rövid összefoglaló)
• Észtország történelme
• Finnugor találkozó, észtek nélkül
• Észtek rohama Finnországban
• Az orosz nyelv és Észtország nyelvpolitikája 1991 után

Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!