2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt. A világjárvány következményei közé tartozott többek között globális recesszió, sok esemény lemondása és korlátozások bevezetése. A Geospatial World a klímaváltozás szempontjából az évet a legrosszabbnak nevezte, több természeti katasztrófa miatt világszerte. A Time magazin is hasonlóan vélekedett, a modern idők legrosszabb évének nevezve 2020-at, mindössze ötödjére használva X címlapját.
Donald Trump amerikai elnök parancsára az Egyesült Államok hadserege – a bagdadi repülőtér szomszédságában – egy dróntámadásban megöli az irániForradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsz Erő parancsnokát, Kászem Szolejmánit.
Lemond tisztségéről Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök, Sztevo Pendarovszki államfő pedig még aznap Oliver Szpaszovszki belügyminisztert bízza meg egy szakértői kormány vezetésével. (Zaev 2016-os kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt, ám Emmanuel Macron francia államfő megvétózta, hogy Brüsszel kitűzze az észak-macedón EU-csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját.)
A madridi Zarzuela palotában, VI. Fülöp spanyol király jelenlétében beiktatják hivatalába Pedro Sánchez miniszterelnököt, miután az előző napi parlamenti szavazás második körében megszerezte a relatív többséget. (Ezzel több mint nyolc hónap után ismét teljes hatáskörrel rendelkező kormánya lett a dél-európai országnak.)
január 25. – Didier Raoult, a Marseilles-i Fertőző és Trópusi Járványügyi Kutatóközpont (Research Unit in Infectious and Tropical Emergent Diseases) igazgatója bejelenti, hogy megkezdi kísérletét a Covid-19 vírusos betegek gyógyítására a maláriát gyógyító klorokinnal és a krónikus autoimmun betegségeket szinten tartó hidroxi-klorokinnal.
január 27. – Lemond tisztségéről Marjan Šarec, a Szlovéniát kormányzó kisebbségi kormány miniszterelnöke, miután nem tudta elfogadtatni a kabinet tagjaival az általa fontosnak tartott reformcsomagot. (Šarec néhány órával az után jelentette be távozását, hogy lemondott Andrej Bertoncelj pénzügyminiszter, aki elfogadhatatlannak nevezte a kormányfő azon tervét, amely szerint a költségvetésből fedeznék a nemzeti egészségügyi rendszerben keletkezett hiányt.)
Nevet változtat a Lehet Más a Politika, ezzel is kifejezve „zöldpárt jellegüket”. A párt új, hivatalos megnevezése LMP – Magyarország Zöld Pártja, rövidített elnevezése a „Zöldek” lett.
Parlamenti választás Írországban, melyen a két jobbközép párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil 38, illetve 35 mandátumot szerzett a 160 fős alsóházban, míg a közéjük ékelődő baloldali-nacionalista Sinn Féin 37 helyet szerzett meg. (Az országot, az Ír-sziget 1922-es kettészakítása óta jellemző kétpártrendszer ezzel véget ér. A két jobbközéppárt 1982-ben még együtt 84%-ot szerzett, most viszont csupán 43-at.)
február 9. – Az azeri előrehozott parlamenti választáson az – İlham Əliyev államfő vezette – Új Azerbajdzsán Párt (YAP) szerez többséget a 125 fős egykamarás törvényhozásban.
február 14. – Vince Reffet Jumeirah Beach Residencetől délre, Dubaiban szabadon lebegett egyéni repülőgépével.
március 10. – Az orosz parlament alsóháza nagy többséggel elfogadja az alkotmány jelentős módosításáról szóló törvényjavaslatot, ezt követően pedig jóváhagyja azt a kezdeményezést is, amely szerint az alaptörvény aláírása miatt újrakezdik a hivatalban lévő államfő mandátumainak számozását.
Szlovákiában letartóztatnak 13 bírót a Kuciak-gyilkossággal összefüggésben.
Magyarországonhelyi idő szerint 15 órától veszélyhelyzetet rendelnek el a koronavírus-járvány miatt. (Egyebek mellett korlátozták a rendezvények megtartását, egyes fertőzött területekről az ország területére való beutazást, a kórházakban pedig látogatási tilalmat vezettek be.)
március 14. – A koronavírus-járvány miatt rendkívüli intézkedések közepette a román parlament – 286 igen szavazattal, 23 ellenében, egy tartózkodás mellett – bizalmat szavaz a másfél hónapja megbuktatott Ludovic Orbanváltozatlan összetételű kormányának. (Az otthoni karanténban lévő miniszterjelölteket videókapcsoláson keresztül hallgatták meg a szakbizottságok tagjai, a maszkokat viselő törvényhozók pedig egyesével járultak a parlamentben kijelölt szavazóterembe.)
március 17. – 0 órától külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be.
március 17. – Didier Raoult bejelenti, hogy 36 dél-kelet franciaországi betegen végzett kísérlet alátámasztja azt a megállapítást, hogy a Hydroxychloroquine és az Azithromycin hatásos volt a COVID-19 vírusos fertőzés gyógyítására.
március 17. – Az Európai Unió tagállami vezetői az Európai Bizottság javaslata alapján azonnal életbe lépő beutazási tilalmat rendelnek el az Európai Unió területére.
március 22. – Hajnalban két erős földrengés rázza meg a horvát fővárost, Zágrábot. (Az 5,3 magnitúdót meghaladó földmozgás károkat okozott a város épületeiben.)
Másfél hónapnyi kormányzás után megbukik az Albin Kurti vezette koszovói kormány, miután a koalíciós partnere, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) által benyújtott bizalmatlansági indítványt a pristinai parlament megszavazta.
április 13. – Donald Trump – az Egyesült Államok történelmében először – valamennyi tagállamot katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítja a koronavírus-járvány miatt.
április 15. – Parlamenti választás Dél-Koreában, amelyen a baloldali liberális Demokrata Párt (DP) szerzi meg a többséget (163 mandátummal) a 300 fős törvényhozásban.
április 17. – Kina megkezdi a digitális yuan (e-RMB) kipróbálását Sencsen, Szucsou, Sziongan (en:Xiong’An) és Csengtu városokban.
április 27. – A COVID-19 koronavírus-járvány regisztrált eseteinek száma világszerte átlépi a hárommilliót. Csak az Egyesült Államokban eléri az 1 milliót.
április 29. – A Fővárosi Önkormányzat döntése alapján 20 km kerékpárutat festenek fel Budapest Belvárosában.
Május
május 5. – A Német Alkotmánybíróság döntése értelmében a Német Jegybank az Európai Központi Bank (EKB) 2015-ben indult kötvényvásárlási programjában a továbbiakban nem vehet részt, ha az EKB nem bizonyítja, hogy a program alaposan átgondolt és arányos volt.
május 14. – Dancs Ferenc államtitkár bejelenti, hogy Magyarország csatlakozik a Három Tenger Befektetési Alaphoz (Three Seas Initiative Investment Fund).
május 21. – A COVID-19 koronavírus-járvány regisztrált eseteinek száma világszerte átlépi az 5 milliót.
május 30. – Magyar idő szerint 21 óra 22 perckor a SpaceX és a NASA felbocsátja a Crew Dragon nevű űrhajót, ami az űrrepülő-program befejezése után az első amerikai űrjármű, ami képes embereket szállítani a Nemzetközi Űrállomásra.
június 8. – A kormány este közzétette a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció 13 kérdését.
június 18. – Hatályba lép az Országgyűlés által elfogadott törvény, miszerint Magyarországon megszűnik a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet. A kormány azonban továbbra is szükségesnek tartja több, a járvány alatt meghozott rendelkezés fenntartását és néhány átmeneti intézkedés bevezetését.
június 20. A németországi Gelsenkirchenben Lenin-szobrot avatnak fel.
Parlamenti és önkormányzati, illetve vajdasági tartományi választás Szerbiában, mely a kormányzó Szerb Haladó Párt győzelmével zárul. (A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség – a korábbi négy helyett – kilenc képviselőt delegálhat a belgrádi törvényhozásba, míg az újvidéki székhelyű tartományi parlamentbe tizenöt politikusa kerül be.)
június 27. – Négy hónapig tartó egyeztetés után nagykoalíciós kormány alakul Írországban, ahol az országtörténetében először osztozik a hatalmon a két jobbközép párt, a Fianna Fáil és a Fine Gael. (A miniszterelnök az előbbi vezetője, Micheál Martin lett, aki két év múlva átadja a posztot az utóbbi jelöltjének.)
június 28. – A koronavírus-járvány miatt május 10-éről elhalasztott lengyel elnökválasztás első fordulójában Andrzej Duda hivatalban lévő elnök végez az első, míg Rafał Trzaskowski varsói polgármester a második helyen, így ők ketten csapnak össze a július 12-i második fordulóban.
Az oroszországi alkotmánymódosító népszavazáson az igen szavazatok több mint kétharmadával elfogadják az orosz alkotmánymódosításokat, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson.
július 2. – A Győri Ítélőtábla – helybenhagyva az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék ítéletét – jogerősen 15 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítéli a 2018-as sólyi gyermekgyilkosság elkövetőjét, ifj. Farkas Ferencet.
július 12. – A 2020-as lengyelországi elnökválasztás második fordulójában Andrzej Duda a szavazatok 51,2 százalékát kapja meg, így újabb ötéves elnöki mandátumot szerez.
július 13–15. – Három napon át tartó előrehozott parlamenti választást tartanak Észak-Macedóniában, melyen szoros versenyben a kormányzó szociáldemokraták, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) végez az első helyen, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE) megelőzve. (A két párt 46, illetve 44 helyet szerzett a 120 fős törvényhozásban, így megkezdődtek a koalíciós tárgyalások az albán etnikai pártokkal.)
július 24. – Felmond az index.hu, Magyarország egyik legnagyobb hírportáljának szerkesztőségének jelentős része, miután korábban a portál főszerkesztőjét, Dull Szabolcsot eltávolították pozíciójából.
július 25. – Extrém esőzés és villámárvíz Somogy és Zala megyében.
július 28. – Malajzia volt miniszterelnöke Najib Razak egy olyan ügyben találták bűnösnek, amely a 1MDB pénzügyi botrányhoz kapcsolódik. A bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte és több millió dollár megfizetésére kötelezte.
augusztus 4. – Kora este kigyullad egy raktár Bejrútban, a libanoni főváros kikötőjében, melyet óriási robbanássorozat kísér, melyben több mint 100 ember meghal, 4000-nél többen megsérülnek, és egész városnegyedek pusztulnak el.
augusztus 5. – Parlamenti választás Srí Lankán, mely az ügyvezető kormányfő, Mahinda Rádzsapaksza vezette Srí Lanka-i Népi Front (SLPP) győzelmével zárul.
augusztus 9. – Az országot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka államfő – immáron a hatodik alkalommal – nyeri az elnökválasztást Fehéroroszországban. (A közzétett eredmények szerint – úgy, hogy a független hazai megfigyelőket kizárták a szavazóhelyiségekből – az egységes ellenzék jelöltje, Szvjatlana Cihanovszkaja – aki közben Litvániába menekült – a szavazatok majd tíz százalékát szerezte meg.) Az ország egész területén tüntetések kezdődnek.
augusztus 10. – Bejrút kikötőjét levegőbe röpítő robbanást követő tüntetések hatására a Hasszán Diáb vezette libanoni kormány bejelenti lemondását.
augusztus 17 – A németországi Unterlüssben aláírják a megállapodást, mely szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és a haderőfejlesztési program részeként Magyarországon fogják gyártani a a Hiúz gyalogsági harcjárművet.
augusztus 19. – Az északnyugat-afrikai Maliban a hadsereg megdönti Ibrahim Boubacar Keita elnök hatalmát. (A puccs vezetői lemondásra kényszerítik az – előző nap Boubou Cissé kormányfővel őrizetbe vett – államfőt, amit a nemzetközi közösség elítél.)
Parlamenti választások Montenegróban, amelyet az ellenzéki pártok nyernek meg. (Győzelmükkel vége szakadt a többpártrendszer bevezetése óta folyamatosan vezető Szocialisták Demokratikus Pártájának a regnálásának.)
október 4. – Parlamenti választások Kirgizisztánban, melynek eredményeként egyetlen ellenzéki párt sem jutott be a törvényhozásba. (Másnap zavargások törtek ki, s az ellenzéki pártok a parlamenti választások elcsalásával vádolták meg Szooronbaj Dzseenbekov elnököt, és kiszabadítottak több bebörtönzött ellenzéki vezetőt. A központi választási bizottság október 6-án érvénytelenítette az eredményt.)
Benyújtja lemondását Kubatbek Boronov kirgiz kormányfő, akinek utódjául a kirgiz parlament – négy nappal később – Szadir Jarapov ellenzéki vezetőt nevezi ki.
Lemondott hivataláról a Szabáh al-Káled al-Hamad asz-Szabáh vezette kuvaiti kormány, hogy a szeptember végén beiktatott uralkodó, Navaf el-Ahmad el-Dzsábir Ál Szabáh új kabinetet állíthasson fel. (A kabinet a november végi választásokig ügyvivői feladatokat lát el.)
október 15. – A közép-ázsiai ország kirobbant zavargásokat követően lemond posztjáról Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök. (Lemondását azzal indokolta, hogy meghozott döntésével visszaállhat a társadalmi rend és béke az országban.)
október 16. – Egy iszlamista támadó Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorine külvárosban, a nyílt utcán késsel támadt egy középiskolai történelemtanárra, majd lefejezte. Az elkövetőt a rendőrség lelőtte. Az ügyben a terrorellenes ügyészség indított vizsgálatot.
október 17. – A kormányzó baloldali–liberális Munkáspárt a szavazatok 49,1%-ával 64 mandátumot szerez a 120 fős törvényhozásban az új-zélandi parlamenti választáson. (Az első alkalom a választási rendszer 1996-os átalakítása óta, hogy egy párt egyedül kerül többségbe.)
A baloldali Mozgalom a Szocializmusért (MAS) párt színeiben induló Luis Arce nyeri az elnökválasztást Bolíviában. (Arce a Morales kormányzat gazdasági és pénzügyminisztere volt – kisebb megszakítással 2006 és 2019 között.)
október 31. – Parlamenti választás Grúziában, melyen a kormányzó Grúziai Álom nevű párt a voksok 48%-ával az első fordulóban 75 helyet szerzett a 150 fős törvényhozásban. (Az ellenzéki pártok nem ismerték el a választás eredményét, és november 8-ára tömegtüntetést hirdettek meg Tbiliszibe.)
IszlamistaterrortámadásBécsben. (A támadásban négyen meghaltak és huszonketten megsebesültek, köztük egy rendőr. A támadó egy 20 éves albán származású iszlamista hátterű elkövető volt, Kujtim Fejzulai, akit a rendőrök kilenc perccel az első lövés leadása után lelőttek. A terrorcselekményért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.)
Órákon át tartó tűzharc tör ki az Iszlám Állam három fegyverese és a Kabuli Egyetem biztonsági őrei között. (Az egyetem épületét megrohamozó terroristák 35 embert öltek meg. A terrorcselekményért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.)
november 4. – Életbe lép a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzet. (Az Országgyűlés a vészhelyzetet november 11-től számított 90 napig meghosszabbította, amit 2021. február 8-ával megszüntetnek, és rögtön életbe is lép az új.)
november 8. – Elsöprő győzelmet arat a mianmari parlamenti választáson a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kji vezette párt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD). (Az országban ez volt a második választás azóta, hogy a katonai junta 2015-ben átadta a hatalmat a polgári kormánynak.)
november 10. – A perui törvényhozás – erkölcsi alkalmatlanságra hivatkozva, egy alkotmányos vádeljárás keretében – elmozdítja hivatalából az ország elnökét, Martín Vizcarrát. (Az ügyvezetőkén kinevezett Manuel Merino parlamenti elnök – az erőszakba torkolló tüntetéseket követően, melyen kinevezését alkotmányellenesnek, állampuccsnak nyilvánították – öt napra rá lemondott, és a helyére a parlament a 76 éves Francisco Sagasti Hochhäusler akadémikust nevezte ki.)
A tömegtüntetések hatására Ion Chicu moldovai miniszterelnök – az előrehozott parlamenti választások mielőbbi magtartására hivatkozva, s hogy az országban helyreállhasson a rend – bejelenti kormánya távozását. (Az év utolsó napján három miniszterével távozott a kormányból. Az alkotmány értelmében kabinetje ügyvivői minőségében a helyén maradt, a kormányfői feladatok ellátására az államfő 2021. január 1-jei hatállyal Aureliu Ciocoi külügyminisztert nevezte ki, míg a tárcavezető nélkül maradt pénzügy-, gazdasági és egészségügyi minisztériumok vezetését az államtitkárok vették át.)
december 29. – A tavaszinál is erősebb, 6,4-es erősségű földrengés pusztít Horvátország középső részén, amelyet a szomszédos országokban, így Magyarországon is érezni lehet.
január – Szerbia és Koszovó megegyezik, hogy a két főváros, Belgrád és Pristina között húsz év után újra közvetlen légi járat indul, amit a Eurowings üzemeltet. (A szándéknyilatkozat aláírására Berlinben, az Egyesült Államok német nagykövetségén került sor.)
augusztus – Oroszországban bejegyzik a világ első, hatékonynak minősített koronavírus-oltását.
június 4. – Rendkívüli szavazással a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő három évben 113 posztumusz tagjelöltről tárgyalások induljanak.
április 3. – Megérkezik az első Cargolux teherszállító repülőgép Csengcsou (Kína) repülőteréről Budapestre. Ezzel megindul a Csengcsou-Budapest-Luxemburg útvonalon közlekedő járat Boeing 747-400 típusú gépekkel.
december 5. – A Hajabusza–2 japán aszteroida-kutató űrszonda teljesítette fő misszióját: a kisbolygón gyűjtött anyagmintákat tartalmazó kapszulája december 5-én sértetlenül földet ért.
május 12–16. – A COVID–19 pandémia miatt elmaradt az erre az időpontra kitűzött 2020-as Eurovíziós Dalfesztivál, amelyről Magyarország 2010 után először amúgy is távol maradt volna, mert lemondta a részvételét.
október 17. – Bemutatják Szarka Tamás Missa Missio – Mise a legüldözöttebb vallásért című művét a Szent István-bazilikában, Budapesten.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article 2020, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses. ®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.