Létrejön a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége.
A kormány döntésének megfelelően a Magyar Honvédség – az ivóvízminőség-javító program beruházásainak megvalósulásáig – a rendelkezésre álló katonai képességeivel szállítja az ivóvizet azokra településekre, ahol a víz arzéntartalma túllépi az Európai Unió által megszabott határértéket, hozzájárulva ezzel a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásához. (Az Európai Bizottság 2012. május 30-i határozata alapján Magyarország 2012. december 25-ig kapott haladékot, hogy teljesítse az ivóvíz arzéntartalmára megszabott európai uniós határértékeket. A kormány szeptember 20-i határozata szerint az eddigi, literenkénti 20 mikrogramm helyett szigorúbb, 10 mikrogrammos határértéket kell teljesíteni.)
Dioncounda Traoré elnök Franciaországtól és az ENSZ-től kért sürgős segítséget, hogy megállítsa az iszlamista lázadók előrenyomulását dél felé, a főváros, Bamako irányában.
Mali északi részén az iszlám milíciák – egy újabb offenzíva során – elfoglalják Konnát, majd másnap a kormánycsapatok – a francia légierő támogatásával – visszafoglalják azt.
A francia kormány kérésére a Belga Királyság kormánya úgy döntött, támogatja a Maliban folyó francia hadműveletet, másnap pedig Németország csapatszállító repülőgépeket ajánl fel a katonai akció támogatására.
A francia katonák megkezdik az első szárazföldi műveletet Maliban, újabb szakaszba léptetve ezzel az eddig elsősorban légicsapásokból álló műveletet.
január 16. – A francia csapatok megindulnak Mali északi része felé, hogy kiűzzék onnan a radikális iszlamista fegyveres csoportokat.
Soron kívüli találkozót tartanak az uniós tagországok külügyminiszterei, hogy megvitassák a Maliban kialakult helyzetet. (A tanácskozáson megállapodnak abban, hogy az Európai Unió katonai kiképzőket küld Maliba, valamint pénzügyi támogatást nyújt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Szervezete (ECOWAS) több ezer fős katonai küldetéséhez.)
Megérkeznek az első afrikai katonák Maliba. (A 40 togói katona az előőrse annak a nyugat-afrikai haderőnek, amelyet azért vezényelnek a térségbe, hogy segítse az ország északi részét elfoglalt iszlamisták kiűzését.)
A mali hadsereg csapatai – erőteljes francia támogatással – visszafoglalták Konnát. (A város visszavétele után a kormánycsapatok másnap folytatták előrenyomulásukat a lázadók kezén lévő Douentza felé.)
január 17–18. – Áder János személyében először jár magyar államfő a NATO brüsszeli központjában azóta, hogy Magyarország 1999-ben csatlakozott a szervezethez.
január 20. – Népszavazás Ausztriában a sorkatonai szolgálat eltörléséről, melyen az osztrákok többsége a sorkötelezettség fenntartására voksolt.
február 1. – Országos rendőrfőkapitánnyá nevezi ki Papp Károly vezérőrnagyot Orbán Viktor miniszterelnök. (Elődje, Hatala József nyugdíjba vonult.)
február 5. – Miskolc polgármestere bejelenti, hogy nem fog a város Világsátort létesíteni. A kulturális központtal kapcsolatban Kriza Ákos azt is elmondta, hogy nem a Jobbik nyomására hozták meg ezt a döntést.
február 14. – Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelenti, hogy Magyarország nem vesz részt a Maliban zajló francia vezetésű Serval-hadműveletben, ugyanakkor tíz kiképzővel (hat mesterlövésszel, három egészségügyi szakemberrel és egy összekötővel) hozzá járul az EU missziójához.
február 28. – XVI. Benedek pápa este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével, ezt követően Szent Péter trónja megüresedik. (A pápa a Róma közeli Castel Gandolfo rezidenciájára költözött át.)
Március
március 1. – Bulgária megkezdi Afganisztánban állomásozó egységeinek részleges kivonását. (A kabuli repülőtér védelmében részt vevő bolgár katonák hazautazása március 1-jén kezdődik, majd március végétől követik őket az oktatók.)
március 3. – Tartományi helyhatósági választásokat tartanak Alsó-Ausztriában és Karintiában. (A Bécs körüli Alsó-Ausztriában az ÖVP színeiben induló Erwin Pröll ismét győzni tudott, míg Karintiában a szociáldemokraták leváltották Jörg Haider egykori pártját, az FPÖ-vel szövetségben lévő Karintiai Szabadságpártot.)
március 4. – Az államfő Matolcsy Györgyöt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank elnökévé, míg Balog Ádámot alelnökké. (Matolcsit előző nappal mentik fel a nemzetgazdasági miniszteri tisztségéből.)
A magyar kormány engedélyezi, hogy az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében (EUTM Mali) a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 15 fő – váltási időszakban legfeljebb 30 fő – a művelet mandátumában meghatározott ideig részt vegyen. (A magyar szerepvállalás legfeljebb 2014. május 18-ig tart, ezen időtartamba a kitelepülés és a visszatelepülés időtartama azonban nem számít bele.)
március 9. – Előrehozott parlamenti választásokat rendeznek Máltán. (Az új miniszterelnök Joseph Muscat.)
március 10. – A Székely Szabadság napja. (Világszerte tüntetéseken követelik a Székelyföld autonómiáját.)
március 11. – A parlament elfogadja az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényt, mely többek között kimondja, hogy a házasság férfi és nő életközössége, valamint „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”. (Az Alaptörvény módosítása április 1-jével lépett hatályba.)
Az Eurócsoport (az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa) elfogadott a Ciprusi Köztársaság számára egy 10 milliárd eurós bankmentő hitelcsomagot. (A csomag lehívásának feltétele, hogy Cipruson tíz százalékponttal megemelik a társasági adót, a 100 000 eurónál nagyobb bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtják.)
Megalakul a Kínai Népköztársaság új kormánya Li Ko-csiang vezetésével, miután az Országos Népi Gyűlés megválasztotta az államhatalom legfőbb tisztségviselőit, az államelnököt, a parlament elnökét, a népfront első emberét és a kormányfőt.
március 18. – A Nemzetközi Bíróság körözési listáján szereplő Bosco Ntaganda feladja magát az Egyesült Államok ruandai nagykövetségén Kigaliban. (A kongói hadsereg tábornokát 2006 óta körözik háborús és emberiség elleni cselekményekért.)
március 20. – A baloldali Pozitív Szlovénia párt ideiglenes elnöke, Alenka Bratušek veszi át a kormányzást Szlovéniában – a februári bizalmatlansági szavazáson megbukott – Janez Janša miniszterelnöktől.
Az olasz parlament újraválasztja Giorgio Napolitano köztársasági elnököt. (A második világháború óta ő az első államfő, aki két mandátumot is betölthet.)
Újabb három évre Victor Ponta miniszterelnököt választja elnökévé a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) a kétnapos tisztújító kongresszusa második napján.
április 24. – Bangladesben, a Dakka mellett lévő Szavar városban összeomlott a „Rana Plaza” nevű 8 emeletes épület. Több mint 700 ember halt meg.
május 6. – A Magyar Tudományos Akadémia megkezdi kétnapos 184. közgyűlését. (Május 7-én 31 rendes, 26 levelező, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma; körükben rendes tag lett Erdő Péter érsek, Sólyom László korábbi köztársasági elnök és Somogyi Péter Agy-díjas oxfordi professzor.)
május 11. – Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfő vezette Pakisztáni Muzulmán Liga-Navaz (PML-N) győz a parlamenti választásokon. (Sarif júniusban harmadszorra is a kormányfői székbe ülhetett.)
május 12. – A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) végez az első helyen a előrehozott parlamenti választásokon Bulgáriában.
május 16. – Hetedikként a spanyol Wikipédia is eléri az egymilliós szócikkszámot és a sorban azonnal a hatodik helyre ugrott előre, megelőzve az orosz Wikipédiát, mely május 11-én lépte át a bűvös egymilliós határt.
május 16–19. – A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete rendezésében kerül megrendezésre Budapesten a Hungexpo kiállítási területén a Kutya-világkiállítás.
Aláírja az egynemű párok házasságát és gyermek-örökbefogadását lehetővé tevő törvényt François Hollande államfő, ezzel Franciaország a világ 14. államaként biztosított a hagyományos párkapcsolatban élőkkel azonos jogokat a melegeknek.
június 3. – A Duna vízállása meghaladja az 1501-ben regisztrált 12,20 méteres történelmi csúcsot a bajor-osztrák határon fekvő németországiPassaunál, ahol három folyó, a Duna, az Inn és az Ilz találkozik. (A Duna végül 12,80 méteren tetőzött.)
június 12. – Ausztria megkezdi békefenntartói kivonását a Golán-fennsíkról, mivel nem tudja garantálni biztonságukat a szíriai polgárháborús helyzet miatt. (Ausztria 1974 óta van jelen a fennsíkon.)
Az OMV bejelenti, hogy az azerbajdzsáni Shah Deniz II gázmezőről érkező gáz nem a Nebucco vezetéken, hanem az Adria-gázvezetéken fog eljutni Európába.
Elnökválasztást tartanak az Ausztrál Munkáspártban, melyet Julia Gillard pártelnök elveszít, aki ezért miniszterelnöki tisztjéről is lemond. (A győztes Kevin Rudd korábbi pártelnök lett, aki egyben miniszterelnöki székébe is visszatért, letette az esküt, és június 27-én Ausztrália kormányfőjeként hivatalba lépett.)
Újraválasztják államfői tisztségében Cahiagín Elbegdordzs korábbi kétszeres mongol miniszterelnököt, 2009-től Mongólia választott elnökét.
Országszerte megnyilnak a nemzeti dohányboltok és július 15-től már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon. (Az este folyamán a Fidesz-székház előtt tartott demonstráción Magyarország „ipari méretű lenyúlásával” vádolja meg a kormányfőt Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője.)
Az állami szférában dolgozók – a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai – nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg.
Hatálybalépésével számos szigorítást hoz az 1978-ast felváltó új büntető törvénykönyv (Btk.). (Többek között 12 évre szállították le a büntethetőségi korhatárt.)
július 20. – Az Országgyűlés a fővárosi önkormányzat közvetlen igazgatása alá vonja – a korábban XIII. kerület közigazgatásához tartozó – Margit-szigetet.
július 21. – Előzetes bejelentésének megfelelően, hivatalosan lemond a trónról II. Albert belga király legidősebb fia, Fülöp herceg javára, aki ezután – a parlament két házának tagjai előtt – leteszi az uralkodói esküt (három nyelven, hollandul, franciául és németül).
július 28. – A mali elnökválasztás első fordulója. (A választást Ibrahim Boubacar Keïta nyerte, de nem jutott abszolút többséghez, mivel a szavazatok 39,2 százalékát szerezte meg. Ellenfele, Soumalia Cissé korábbi pénzügyminiszter a szavazatok 19,4 százalékával lett a második.)
augusztus 12. – Az Államadósság Kezelő Központ előtörleszti a Nemzetközi Valutaalappal szemben még fennálló 2,15 milliárd euró (1,9 milliárd SDR) összegű hitelét, melyet 3 devizanemben – dollárban, euróban és angol fontban – fizetett ki a magyar állam.
augusztus 13. – Jiří Rusnok cseh kormányfő benyújtja kormánya lemondását Miloš Zeman köztársasági elnöknek. (A Rusnok vezette szakértői kabinet ügyvivőként a helyén marad az új választásokig, illetve a választás eredményeként megalakuló kormány hivatalba lépéséig.)
augusztus 14. – Egyiptomban a ramadán elmúltával a hadsereg erőszakkal felszámolta a volt államfőt, Muhammad Morszit támogató tüntetők kairói sátortáborát. (Az akcióban 525-en meghaltak, 3572-en megsebesültek. Az országban rendkívüli állapotot vezettek be, Mohammed el-Barádei ideiglenes alelnök lemondott.)
augusztus 26. – A 18-án Damaszkuszba érkezett svéd tudós, Ake Sellström vezette ENSZ-szakértői csoport az állítólagos gáztámadás helyszínén vizsgálódik öt napon keresztül, annak megállapítása érdekében, hogy valóban bevetettek-e vegyi fegyvereket. (A vizsgálatot több incidens hátráltatta, mivel 26-án ismeretlen orvlövészek rálőttek a szakértőket szállító autók egyikére, másnap pedig a rossz biztonsági helyzet miatt el kellett napolni az aznapi helyszíni szemlét.)
Az Angela Merkel vezette konzervatívok győznek a németországi parlamenti választáson, és csupán öt mandátummal maradnak el az abszolút többségtől. (A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, míg a koalíciós partnere, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) 4,8 százalékot szerzett, és így 64 év után kiesett a szövetségi gyűlésből.)
Tartományi választás Hessenben, ahol a konzervatív-liberális koalíció elveszíti a többséget a wiesbadeni tartományi gyűlésben. (A CDU 38,3 százalékot, az SPD 30,7 százalékot, a Zöldek 11,1 százalékot, a Baloldal 5,2 százalékot, a FDP 5 százalékot szerzett.)
Svájcban, népszavazáson a lakosság nagy többsége az általános hadkötelezettség fenntartása mellett foglal állást.
szeptember 27. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúlag elfogadja a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot, amely nem irányoz elő azonnali büntetőintézkedéseket arra az esetre, ha Damaszkusz nem tesz eleget a dokumentumban foglaltaknak.
október 9. – Ilham Alijev nyeri az azerbajdzsáni elnökválasztást. (Az államfő ezzel a harmadik mandátumát kezdi.)
október 13. – Befejeződik a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) teljes körű felújítása, melyet ünnepi szentmise keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek áld meg és szenteli fel annak új oltárát. (A tényleges felújítás 2006-ban kezdődött el. Kicserélték az épület közműveit, restaurálták a műtárgyakat, illetve a térszint alatt látogatóközpontot hoztak létre. Új díszkivilágítást kapott a templom, a tetőt új Zsolnay-cserepekkel fedték és az eddig használt, 49 éves, ideiglenes szembemiséző oltárt végleges, stabil kőoltárra cserélték.)
október 17–18. – Orbán Viktor hivatalos látogatásra Indiába érkezik. (A kormányfő Delhiben megkoszorúzza a Gandhi-emlékhelyet, majd előadást tart az ország külpolitikai intézetében, másnap pedig Mumbaiban megnyitja az értéktőzsde kereskedését és felavatják a magyar főkonzulátust.)
október 18. – A dél-koreai külügyminiszter Ju Dzsin Rjong és magyar partnere Martonyi János nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá Szöulban. (Magyarország a 28. állam, amely hasonló szerződést írt alá a Koreai Köztársasággal.)
október 21. – Az Országgyűlés dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetet választja hat évre az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesévé.
november 17. – A voksok 46,69 százalékát szerezi a balközép irányvonalat képviselő, Michelle Bachelet a chilei elnökválasztás első fordulójában.
november 20. – Vulkanikus folyamatok következtében új sziget alakul ki a Csendes-óceánban, Tokiótól kb. ezer kilométerre délre. A fokozatosan kiemelkedő sziget egy hónap múlva összeért egy szomszédos szigettel.
Rigában részlegesen összeomlik egy Maxima szupermarket 500 m²-es teteje, majd a mentést végző tűzoltókra is rászakad a tető egy része. (Az 54 halálos áldozat miatt háromnapos nemzeti gyászt rendelnek el. Az épület valószínűleg tervezési hiba miatt nem bírta el a tetőn lévő kertet.)
Az ukrán kormány leállítja Ukrajna európai uniós társulási megállapodásának aláírási folyamatát. A döntés után EU-párti diákok demonstrálnak Kijevben, majd nagyszabású ellenzéki tüntetésekre is sor kerül a fővárosban és az ország nagyvárosaiban. A tüntetések decemberben is folytatódnak.
november 24. – Megnyitották Rio de Janeiróban a 2013-as Tudomány Világfórumát (World Science Forum, WSF) a négy napos rendezvényen Nobel-díjas kutatók, tudományminiszterek és a világ legbefolyásosabb tudományos tanácsadóinak vesznek részt.
november 27. – „Politikai felelősséget vállalva” a 21-iki tetőomlás miatt bejelenti lemondását Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök és kormánya.
december 10. – Az uruguayi törvényhozás – elsőként a világon – megszavazza azt a jogszabályt, amely engedélyezi a marihuána korlátozott mértékű termesztését, eladását és fogyasztását. (A 120 napos türelmi idővel életbe lépő rendelkezés szerint 2014 áprilisától minden 18. életévét betöltött uruguayi az erre kijelölt, állami engedéllyel ellátott üzletben havi 40 gramm cannabist vehet.)
december 12. – Észak-Koreában kivégzik Csang Szongthek korábbi vezető politikust. 2013. december 9-én hurcolták el a Koreai Munkáspárt kongresszusáról. A letartóztatottat gyorsított eljárással a rendkívüli bíróság ítélte halálra.
Tüntetések Törökországszerte a Recep Tayyip Erdoğan kormányához köthető korrupció miatt. (Három miniszter fiát a rendőrség őrizetbe vette. 2014-ben, miután Erdoğan megnyerte az elnökválasztást és új embereket neveztek ki a bíróságra és az ügyészségre, a hivatalos szervek ejtették a vádat.)
december 24. – Jubában, Dél-Szudán fővárosában az államelnök hadsereg etnikai alapú népirtást hajt végre. (A legnagyobb etnikumhoz tartozó dinka katonák üldözik és meggyilkolják a nuer lakosságot.)
december 29. – Egy öngyilkos merénylő bombát robbant a volgográdi főpályaudvaron; majd másnap újabb robbantás történik diákokat szállító trolibuszon.
Ez a hónap volt az 1901-2013 közti időszak 27. leghidegebb márciusa.
április – Megérkezik az a tíz magyar kiképző, amellyel a magyar kormány hozzájárul az EU mali missziójához.
május – Befejezi tevékenységét – az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) missziójában szolgáló magyar egység – a Mi−35 Légi Kiképzés-támogató Csoport (AMT).
július – Az ENSZ békefenntartókat vezényel Mali északi részébe, hogy felszámolja az ország területén tevékenykedő iszlamista csoportot.
augusztus – A kormány döntést hoz a 2009-ben bezárt Santiago de Chile-i magyar nagykövetség újranyitásáról.
október – Az MH Kabul Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingens befejezi tevékenységét Afganisztánban.
november
Mark Rutte kormányfő bejelenti, hogy Hollandia mintegy 380 katonát és négy Apache helikoptert küld Maliba az ENSZ-békefenntartó misszió kötelékébe.
Nyilvánosságra hozza a skót kormány azt a 649 oldalas tervet, amelyből kiderül, miként képzelik el Nagy-Britanniából esetleg kiszakadó független Skócia berendezkedését. (Skóciában 2014 szeptemberében rendezik meg a függetlenségi népszavazást.)
december – Új önkényuralomnak nevezi a korlátozás nélküli kapitalizmust Ferenc pápa, s felszólítja a gazdagokat, osszák meg vagyonukat a szegényekkel.
1863. augusztus 3. Gárdonyi Géza születésének 150 évfordulója († 1922).
1913. október 22. Robert Capa születésének 100. évfordulóját († 1954) az UNESCO felvette azon évfordulók közé, melyeket a szervezet megünneplésre méltónak talált.
Alexander Bach (1813 – 1893) osztrák politikus, ügyvéd, belügyminiszter, a neoabszolutizmus képviselője és a Bach-korszak névadója születésének 200. évfordulója.
200 éve hunyt el Kiss József magyar vízépítő mérnök, hadmérnök (* 1748).
Szergej Mihalkov (1913–2009) szovjet-orosz író, költő, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció állami himnuszainak írója születésének 100. évfordulója.
március 14. – Makrisz Agamemnon(Memos Makris, Αγαμέμνων Μακρής, Μέμος Μακρής) (1913–1993) görög származású magyar szobrászművész születésének 100. évfordulója.
március 19. – David Livingstone (1813–1873) skót misszionárius orvos, Közép-Afrika-kutató születésének 200. évfordulója.
március 23. – Lotz János (1913–1973) magyar származású amerikai nyelvtudós születésének 100. évfordulója.
március 26. – Erdős Pál (1913–1996) magyar matematikus születésének 100. évfordulója.
augusztus 27. – Giovanni Luppis (1813–1875) osztrák-magyar haditengerész, az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója születésének 200. évfordulója.
december 2.Matthias Castrén (1813–1852) finn nyelvész, néprajzkutató, utazó; a finnugor, a szamojéd és más szibériai népek és nyelveik kutatója, az uralisztika egyik megalapozója születésének 200. évfordulója.
Azon elmélet kidolgozásáért hogy az elemi részecskékhogyan jutnak tömeghez, ami a Higgs-bozon létezését tette szükségessé melyet 2012-ben kísérletileg bizonyította.
A vezikuláris transzporttal kapcsolatos kutatásaik hozzájárultak annak megértéséhez, hogy a sejtek által előállított molekulák miként kerülnek a megfelelő helyre a megfelelő időben.
Szoboravatások, emléktáblák, megörökítések
március 28. – Puskás Ferenc (1927–2006) magyar labdarúgó szobrának felavatása az óbudai promenádon (Budapest, III. ker. Bécsi út 61.); a műalkotás az „Aranycsapat” legendás játékosát örökíti meg, amint öltönyben, elegánsan gyerekeket tanít dekázni az utcán.
május 23. – a Semmelweis Egyetem (SE) Elméleti Orvostudományi Központ (EOK) épületével szemben az újonnan Szentágothai János térnek elnevezett közterületen (Budapest IX., Thaly Kálmán u. és Vendel sétány sarka) felavatták Szentágothai János (1912–1994) és mellette Santiago Ramón y Cajal mellszobrát.
október 7. – Bethlen István (1874–1946) születésének évfordulóján Budapesten a Szent György téren felavatják az egykori miniszterelnök egész alakos szobrát.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article 2013, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses. ®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.