Koppenhága: Dánia fővárosa

Sjælland és Amager szigetén fekszik.

Koppenhága København
Koppenhága címere Koppenhága zászlaja
Közigazgatás
Ország	Dánia
Régió	Hovedstaden
Község	Koppenhága község
Rang	főváros
Alapítás éve	1167
Polgármester	Frank Jensen
Irányítószám	1050–1778, 2100, 2200, 2300, 2400, 2450
Testvérvárosok	Lista Peking Berlin Curitiba Marseille Prága Reykjavík Helsinki Nuuk Oslo Stockholm község Tórshavn Amszterdam Grójec Kijev (2023. április 19. – )
Népesség
Teljes népesség	644 431 fő (2022. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	24 m
Terület
Összesen	77,20 km²
Időzóna	közép-európai idő
Elhelyezkedése
é. sz. 55° 40′ 34″, k. h. 12° 34′ 08″55.676111111111, 12.56888888888955.676111°N 12.568889°E, k. h. 12° 34′ 08″55.676111111111, 12.56888888888955.676111°N 12.568889°E
Koppenhága weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhága témájú médiaállományokat.

Az először a 11. században említett település a 15. század elején lett Dánia fővárosa. A 17. században, IV. Keresztély dán király uralkodása alatt jelentős regionális központtá fejlődött. Az Øresund híd elkészülte (2000) után Koppenhága az egyre erőteljesebben integrálódó Øresund régió központjává vált, és a svédországi Malmővel egyre inkább egységes várostérséget alkot.

Koppenhága számos nemzetközi felmérés és rangsor alapján fontos kulturális, üzleti, média és tudományos központ. A legfontosabb gazdasági szektorok az élettudományok, az információs technológia és a szállítás; a kutatás-fejlesztés jelentős szerepet játszik a város gazdaságában. Stratégiai elhelyezkedése és kiváló infrastruktúrája – többek között Skandinávia legforgalmasabb repülőtere, amely a városközponttól vasúton 14 perc alatt elérhető – regionális központtá, regionális székhelyek és konferenciák kedvelt helyszínévé tette.

Több különböző felmérés is a legmagasabb életminőséget kínáló városok közé sorolta. A világ egyik legkörnyezetbarátabb városának is tartják. A belső kikötőben olyan tiszta a víz, hogy úszni lehet benne, a lakosok 35%-a pedig kerékpárral jár munkába, naponta összesen 1,2 millió kilométert tekerve.

Az ezredforduló óta Koppenhága gyors város- és kulturális fejlődésen megy keresztül. Ez részben a kulturális létesítményekbe és infrastruktúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint sikeres formatervezők, mesterszakácsok és építészek új hullámának köszönhető. 2010-ben Koppenhága a világ 10. legdrágább városa a Forbes magazin szerint.

Koppenhága Sjælland keleti partján, részben Amager szigetén, valamint egy sor a kettő között fekvő kisebb-nagyobb szigeten (Slotsholmen, illetve a Holmen szigetei) fekszik. Keleti irányból az Øresund (A Dániát Svédországtól elválasztó, a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő tengerszoros) határolja. A szoros túlpartján a svéd Malmö és Landskrona városok találhatók.

A város az Øresund régiónak is része, amely a dán oldalon Sjælland, Lolland, Falster, Møn és Bornholm szigeteket, Svédországban pedig Skåne megyét foglalja magában.

Éghajlat

Az éghajlatra négy jól elkülönülő évszak jellemző. A hőmérséklet az év folyamán jelentősen változik, különösen a téli időszakban. A legmelegebb hónap a július csaknem 20 °C-os középhőmérséklettel, a leghidegebb pedig a február 0 °C alatti átlaggal.

Parkok

 

Koppenhágában sok kisebb-nagyobb park található. Ilyen például a Rosenborg kastély parkja, a Kongens Have, amely az ország legrégebbi királyi parkja; kialakítását IV. Keresztély rendelte el 1606-ban. Évente 2,5 millióan keresik fel; nyáron ellepik a napozók, piknikezők és labdázók. A szoborkertként is funkcionáló park nyáron időszaki kiállításoknak is helyet ad. Szintén a belvárosban található a Botanikus kert, amely különösen a Carlsberg alapítója, J. C. Jacobsen által adományozott 19. századi üvegházakról jellegzetes. A város legnagyobb partja az 58 hektáros Fælledparken. Népszerű sporthelyszín, emellett számos eseménynek ad otthont, mint az operaszezont megnyitó ingyenes operaelőadás, más szabadtéri koncertek, karnevál, május 1-jei ünnepségek és a Copenhagen Historic Grand Prix nevű veteránautó-verseny. Történelmi zöldterület a város északi található Kastellet, egy jó állapotban fennmaradt reneszánsz erőd, amely ma elsősorban parkként szolgál. Szintén népszerű a Frederiksberg Have, egy 32 hektáros romantikus angolpark, amely szürke gémeknek és más víziszárnyasoknak is otthont ad. A parkból láthatók a szomszédos Koppenhágai állatkert elefántjai és a Norman Foster által tervezett elefántház.

Strandok

 

Koppenhága és környéke három, összesen 8 km hosszú homokos tengerparttal rendelkezik, amelyek kerékpárral fél órán belül elérhetők a városközpontból. Ezek közé tartozik az Amager Strandpark, amelyet 2005-ben nyitottak meg, és többek között egy 2 km hosszú mesterséges szigetből és összesen 4,6 km hosszú strandból áll. A belvárostól kerékpárral 15 perc alatt, metróval néhány perc alatt megközelíthető.

A strandokat kikötői fürdők hálózata egészíti ki a város vízpartjain. Az első és legnépszerűbb ezek közül az Islands Bryggénél található, melynek a kialakítása nemzetközi elismerést aratott.

 

 

A kezdetektől a fővárossá válásig

Koppenhágát I. Svend dán király és fia, II. Knut alapította 1000 körül. Egyszerű halászfalu volt egészen a 12. századig.

I. Valdemár dán király 1160-ban tanácsadóját, Absalon püspököt (aki abban az időben Roskilde, később pedig Lund érseke volt) bízta meg a feladattal, hogy várost építsen Sjælland keleti partján, az Øresund védelmére. 1160-1167 között Absalon egy kis várat építtetett Slotsholmen szigetén. (A vár 1907-ben feltárt romjai ma is láthatók a Christiansborg palota alatt.) A 12. században a tengerszoros menti stratégiai fekvésének és kiváló kikötőjének köszönhetően gyorsan fejlődött a település: míg Absalon idejében csak egy kis halászfalu volt, 1254-ben már városi kiváltságlevelet kapott Jakob Erlandsen püspöktől.

1369-ben Absalon kis várát megtámadták és lerombolták a Hanza-szövetség csapatai. 1410-ben romjain felépült a Koppenhágai vár, amelynek első királyi lakója Pomerániai VII. Erik lett 1417-ben. 1443-ban Roskilde helyett Koppenhága lett Dánia fővárosa. Kedvező fekvésének köszönhetően jelentősége folyamatosan nőtt mind kereskedelmi kikötőként, mind katonai és politikai központként.

Fejlődés és csapások

Az első király, akit a városban koronáztak, I. Keresztély, az Oldenburg-ház megalapítója volt 1449-ben. Ő alapította meg Dánia első egyetemét, a Koppenhágai Egyetemet 1479-ben. A reformáció 1536-ban, III. Keresztély uralkodása alatt érte el Dániát és Koppenhágat.

1583-ban jött létre a világ első szórakoztató parkja, a Bakken a várostól északra található Klampenborgban, amikor egy természetes forrást fedeztek fel a Dyrehave (vadaspark) területén. A vidámpark IV. Keresztély (1588-1648) uralkodása alatt épült ki játékokkal és éttermekkel. IV. Keresztély nevéhez egyébként Koppenhága történetének legjelentősebb vállalkozásai fűződnek: ekkor épült többek között a Rosenborg kastély, a Kerek torony, a Børsen (a tőzsde régi épülete), Christianshavn városrész és csatornái, illetve a Kastellet. 1658-69-ben a svédek megostromolták a várost.

A 18. században a város gazdasága fellendült, mivel erősödött az Øresund forgalma, nőttek az adóbevételek és bővült a kereskedelem. A várost azonban több csapás is érte ebben az időszakban. 1711-ben a bubópestis a lakosság csaknem egyharmadát elpusztította. 1728-ban több tűzvész ütött ki, amelyek hatalmas pusztítást végeztek, így mire 1737-ben befejeződött az újjáépítés, Koppenhága középkori arculata jelentős változáson ment keresztül. 1748-ban megnyílt a Dán Királyi Színház, amely azóta folyamatosan ugyanazon a helyen, a Kongens Nytorvon működik.

V. Frigyes király nevéhez főződik Frederiksstaden felépítése 1748-tól kezdve, amellyel az Oldenburg-ház trónra lépésének háromszázadik évfordulójára emlékezett. Az arisztokraták és nemesi családok palotáinak helyet adó vízparti városrész központi eleme az Amalienborg palota, amely ma a dán királyi család rezidenciája. A projekt 1760-ban fejeződött be. Ő alapította az ország első nyilvános, ingyenes kórházát is, amelyet 1757-ben a király születésnapján nyitottak meg. 1794-ben az első Christiansborg palota leégett, ezért VII. Keresztély királynak az Amalienborg palotába kellett költöznie, amely azóta a királyi család állandó lakhelyévé vált.

A napóleoni háborúk során Koppenhága két csatát is elszenvedett. Az első, 1801-es Koppenhágai csatát az angol flottával vívták a város kikötőjében, ahol a dánok súlyos veszteségeket szenvedtek: 2000 ember halt meg és ugyanennyi fogságba esett, és a flotta is súlyos károkat szenvedett. 1807-ben a második Koppenhágai csatában az angolok magát Koppenhágát ágyúzták, ami súlyos károkkal járt a városra nézve.

A 19. századtól napjainkig

A II. világháború alatt Koppenhága - az ország többi részével együtt - német megszállás alá került.

A világháború óta a város dinamikus fejlődésen ment át, az 1970-es években az ún. ötujjú tervnek megfelelően. 2000 óta Koppenhágát és a svédországi Malmőt a díjköteles Øresund híd köti össze. A hídnak köszönhetően a város egy nagyobb várostérség központja lett, átalakult a közlekedési hálózat, és Amager szigetén jelentős fejlesztések indultak. 2009-ben itt rendezték a COP15 klímakonferenciát.

 

 

Bővebben: Koppenhága község

A szűken vett, félmilliós város közigazgatási szempontból Koppenhága községhez tartozik. Területileg ezen belül, enklávéként helyezkedik el Frederiksberg városa, amely közigazgatásilag önálló községet alkot.

Kerületek és városrészek

Koppenhága község 10 kerületre oszlik, amelyek közigazgatási, statisztikai és adózási szerepet játszanak. Minden kerületnek van képviselő-testülete, de Indre Bynek – amely Christianshavnt is magába foglalja – kettő van, akárcsak Vesterbro/Kongens Enghavénak (Vesterbro és Kongens Enghave).

2006-ig 15 kerület volt. Ezen kívül számos nem hivatalos városrész és terület van a városban, például Christiania vagy Ørestad.

A város lakosság 632 ezer fő volt 2020-ban, míg Nagy-Koppenhágáé 1,33 millió fő.

Koppenhága Észak-Európa legsűrűbben lakott területeinek központjában helyezkedik el, és egy dinamikus térség, az Øresund régió gazdasági központja. 300 km-es körzetében 9 millió ember él és dolgozik, így munkaerő tekintetében Skandinávia legjobban ellátott városa.

A város fontos célpontja a nemzetközi cégeknek. Jelenleg több, mint 2200 külföldi vállalat van jelen, és sokan közülük Koppenhágát választották a skandináv térségben való megjelenéshez. 2004-ben a harmadik legtöbb vállalati központot vonzotta az európai városok közül, London és Párizs után. A térség számos technológia-intenzív vállalkozást koncentrál, különösen a gyógyszeripar, a vegyipar, a biotechnológia, valamint az információ-technológia és a telekommunikáció területén.

Lakóinak 32,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 80%-uk beszél angolul. A foglalkoztatottak 62,5%-a a tudásintenzív ágazatokban dolgozik, ami európai viszonylatban is egyedülálló. Az egy főre jutó GDP 2004-ben 56 000 euró volt.

Építészet

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ötujjú terv

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

 

Közlekedés

Közösségi közlekedés

 

A közösségi közlekedést az elővárosi vasút (S-tog), az autóbusz-hálózat és a metró biztosítja.

A hálózat gerincét az S-tog vonalak adják, amelyek a város és agglomerációja nagy részét lefedik, és legfontosabb csomópontjuk a Koppenhága főpályaudvar. Az S-tog hálózatot regionális vasutak egészítik ki, amelyek többek között a repülőteret, Helsingørt és Malmőt is összekötik a várossal. A városnak több skandináv és más európai várossal van közvetlen vasúti összeköttetése.

A 2002-ben átadott és azóta kibővített koppenhágai metrónak jelenleg két vonala van, amelyeken összesen 22 állomás található. Mindkettő Vanløséből indul, másik végállomásuk pedig az Amager szigetén található Vestamagernél, illetve a Koppenhágai repülőtérnél van. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett. Tervezik egy újabb, gyűrűirányú vonal kiépítését is, ami 2018-ra készülhet el.

A kikötőben sűrű menetrend szerint közlekedő, masszív, gyorsjárású vízibuszok élénk utasforgalmat bonyolítanak le az észak–déli tengely mentén.

Közúti közlekedés

Koppenhága az európai utak rendszerébe is bekapcsolódik: érinti az E20-as, az E55-ös és az E47-es útvonal. 2000 óta az Øresund híd közvetlen közúti és vasúti összeköttetést biztosít a svédországi Malmö felé.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kerékpáros közlekedés

Bővebben: Koppenhága kerékpáros közlekedése

 

Koppenhágát a világ egyik leginkább kerékpárosbarát városaként ismerik.

A kerékpáros infrastruktúra jól kiépített. Az egyértelműen jelzett kerékpársávok behálózzák az egész várost: összesen 350 km kerékpárút és 40 km zöld kerékpárút (jellemzően parkokban, vízparton vezetett rekreációs célú gyalog- és kerékpárút) áll a közlekedők rendelkezésére. Minden útfelújításnak részét képezi a kerékpáros infrastruktúra kiépítése is. Az önkormányzat nyilvános és ingyenes kerékpárkölcsönző rendszert működtet a belvárosban, a kölcsönzéshez csak egy 20 koronás letétre van szükség, amit a kerékpár leadásakor visszatérítenek.

A fejlett kerékpáros kultúrát jelzi, hogy az emberek 35%-a kerékpárral jár munkába, és a város lakói összesen 1,2 millió kilométert kerékpároznak naponta. A város vezetése azt tűzte ki célul, hogy 2015-re a biciklivel munkába és iskolába járók aránya elérje az 50%-ot. A kerékpározás magas aránya jelentős hasznokkal jár a város számára, például a közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás jóval alacsonyabb mint más hasonló méretű városokban.

Repülőterek

Koppenhágának két repülőtere van; a nemzetközi a Koppenhágai repülőtér, ahonnan a világ 129 úticélja érhető el.

Kikötő

A várost nemzetközi komp- és hajójáratok is érintik.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Koppenhága az 1990-es évek vége óta kedves skandináv fővárosból vibráló, nemzetközi jelentőségű központtá fejlődött, amelyet Amszterdammal és Barcelonával említenek egy lapon. Ez az infrastruktúrába és a kultúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint dán építészek, formatervezők és mesterszakácsok egy új, sikeres generációjának köszönhető.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

 

 

 

Koppenhága főbb nevezetességei:

• Amalienborg palota: a dán királyi család téli rezidenciája.
• Christiania: egy részleges önkormányzattal bíró városrész, hippinegyed.
• Christiansborg palota: a dán parlamentnek is helyet adó épület főként a királyi fogadószobákról nevezetes.
• Kastellet: ötszög alaprajzú erődítmény, az egyik legjobb állapotban megmaradt hasonló építmény Észak-Európában.
• A kis hableány: az Andersen meséje által ihletett szobor a koppenhágai kikötőben a város egyik szimbóluma.
• Koppenhágai Operaház: a világ egyik legmodernebb operaháza magánadományból épült.
• Nyhavn: népszerű hely kedves házakkal egy kikötőöböl körül.
• Rosenborg kastély: egy apró kastély Koppenhága közepén, egykori királyi rezidencia, itt őrzik a koronaékszereket
• Strøget: Koppenhága sétáló- és bevásárlóutcája, a maga nemében a leghosszabb a világon.
• Tivoli: régi és közkedvelt vidámpark.

Koppenhága számos sportegyesülettel büszkélkedhet. A város két leghíresebb labdarúgócsapata a Brøndby IF (melynek otthona a Brøndby stadion Brøndbyben) és az FC København (pályája az østerbrói Parken Stadion). A másodosztályban is játszanak koppenhágai csapatok, köztük a Lyngby BK, az AB és a Frem.

• Itt született Bertel Thorvaldsen (1768–1844), klasszicista szobrász
• Itt született és élt Søren Kierkegaard (1813–1855), filozófus
• Itt született Martin Andersen Nexø (1869–1954), író
• Itt tanult Karen Blixen (1885–1962), írónő
• Itt született és élt Niels Bohr (1885–1962), Nobel-díjas fizikus
• Itt született és élt Louis Hjelmslev (1899–1965), nyelvész
• Itt született és élt Aage Niels Bohr (1922–2009), Nobel-díjas fizikus
• Itt született Lars von Trier (1956), filmrendező
• Itt született Giancarlo Esposito (1958), színész
• Itt született Ólafur Elíasson izlandi-dán képzőművész (1967)

Koppenhága a következő városokkal írt alá partnerségi megállapodást:

• Koppenhága község hivatalos honlapja (dán, angol)
• Wonderful Copenhagen - hivatalos idegenforgalmi oldal (angol, dán, német, svéd, norvég, izlandi)
• Copenhagen X - városfejlesztési honlap (dán, angol)
• Koppenhága útikalauz (magyar)
• Koppenhága képekben (magyar)
• koppenhága.lap.hu (magyar)
• Komlós Attila: Koppenhága - Hetedhéthatár (magyar)
• Koppenhága: hidegben is vidáman
• Ökovárossá fejlődik Koppenhága, Greenfo (magyar)
• Történelmi térkép 1837-ből, David Rumsey Collection (angol)