Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔɔ pɩta ḿbʋ yɔ, pɩ-taa kaabʋwaɣ. Sɩ-tɔlɩm wɛ ɛzɩ sʋtʋ lɩm yɔ. Panaɣ mbʋ payaɣ se, Hɩdrɔzɛnɩ nɛ hélium yɔ sɩ-taa. Si-yuŋ hɔɔlʋʋ taa lɛ, Hɩdrɔzɛnɩ kpaɣ 74% yaa 92,1% sɩ-maɣzʋʋ hɔɔlʋʋ taa. Hélium n̄akpaɣ 24% si-huŋ hɔɔlʋʋ taa yaa 7,8% sɩ-maɣzʋʋ hɔɔlʋʋ taa. Tɛtʋ nɛ ɛsɔmɩnʋʋ tɛɛ pʋdʋnaa lɛlaa lʋbɛ pɔcɔʋ-sɩ nɛ pataŋ. Pʋtʋnaa cikpema nabɛyɛ ɖɔɖɔ kagbaanzɩ nɛ mbʋ payaɣ se, asɩtɛrowidi nɛ kɔmɛɛtɩ waa yɔ sakɩyɛ nɛ mʋzʋʋ nakʋyʋ pɔcɔʋ-sɩ ɖɔɖɔ nɛ patɩŋ. Mbʋ pʋwɛ ɛsɔmɩnʋʋ tɛɛ payɩ yɔ, pɩ-taa lɛ, wɩsɩ kpaɣ si-ɖeke 99,86% pu-huŋ hɔɔlʋʋ taa nɛ mbʋ pɩkazaa yɔ, pɛtɛyɩ pu-yuŋ tam naadozo taa yɔ, pʋdʋ weyi payaɣ se, Siipitɛɛrɩ yɔ, ɛ́lɛ n̄akpakɩɣ pɩkɩlɩ hɔɔlɩŋ naalɛ.

Wɩsɩ
Wɩsɩ

Wɩsɩ n̄akɩ nɛ ɖoŋ weyi sɩhaɣ yɔ, ɛnʋ yekina nɛ ɛyʋ caɣ wezuu Tɛtʋ yɔɔ cɩnɛ. Ɛlɛ, mʋntʋsʋʋ tɛ ɖoŋ nɛ soŋaɣ n̄ɩŋ peyekina nɛ lɩm wɛɣ nɛ tɩŋ lʋlʋʋ pe. Mbʋ payaɣ se, UV solaire yɔ, yee lɩm mbʋ pikpeŋ lɔɔŋ taa yem yaa pɩcakɩ habɩŋ taa yɔ, pɩtakɩlɩ cʋʋʋ yɔ, ḿbʋ kʋʋna kʋdɔmɩŋ pe pɩ-taa. Tɩŋ ndɩ ndɩ nɛ n̄ɩtʋ ndɩ ndɩ sakɩyɛ patɩŋɩɣna ɛzɩma mbʋ Fenaɣ yaa lɩm peyeki nɛ mʋntʋsʋʋ ŋgʋ wɩsɩ haɣ yɔ kɩlɛɣzɩɣ yɔ pʋ-yɔɔ nɛ papaɣlɩɣ.

Wɩsɩ n̄akɩ n̄aɣʋ mbʋ yɔ piyekina ɖɔɖɔ nɛ soŋaɣ nɛ niikaɣ pa-alɩwaatʋ wɛɛ ndɩ ndɩ hɔɔlɩŋ ndɩ ndɩ taa. Toovenim lɛ, n̄alɩmɩyɛ nɖɩ ɖɩn̄andɩɣ Tɛtʋ yɔɔ yɔ, ɖi-miŋ 99,97% yaa 99,98% lɩɣna wɩsɩ cɔlɔ. Ɖɔɖɔ ɛzɩ wondu lɛɛtʋ tɩŋa yɔ, ḿbʋ ɖɔɖɔ n̄alɩmɩyɛ ɖoŋ ɛnɩ ɛlɩɣ ɛsɔmɩnʋʋ tɛɛ miŋ kɩsɛmɩŋ weyi paanaɣ-ɩ yɔ ɛ-tɩyɛ. Pʋ-yɔɔ Tɛtʋ wɛ ti-ɖeɖe ɖiɣɖiɣ.

Wɩsɩ kɛ mbʋ pʋwɛ tɩɩnzɩ hɛkʋ taa payɩ yɔ pɩ-taa lɛɛbʋ. Tɩɩnzɩ ńzɩ sɩkpɛndɩ ɛzɩ kudokiŋ agbaba 234 yɔ. Pɩnaɣ 2009 taa pan̄ɩnaa nɛ pana ḿbʋ: Ɛsɔmɩnʋʋ ŋgʋ kɩwɛ tɩɩnzɩ wayɩ yɔ. Wɩsɩ wɛ mbʋ payaɣ se parallaxe-seconde yɔ pʋ-tam 15 nɛ siposina tɩɩnzɩ ɛzɩ parallaxe-secondes waa 8.500 yɔ (pʋwɛ ɛzɩ mbʋ payaɣ se année-lumière yɔ tam 26.000.

Wɩsɩ posina Tɛtʋ ɛzɩ kilomɛtanaa 149.597.870 ḿbʋ yɔ . Pʋmʋʋ cɛcɛsɩ 8 nɛ kɛlɛm kɛlɛm waa 19 nɛ pʋcɔ Wɩsɩ tɛ n̄alɩmɩyɛ talɩ Tɛtʋ yɔɔ lɛ.


Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Ɛzɩma sɩlɩwa yɔ

Ɛzɩma sɩlɛɣzɩɣ yɔ

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ 
Solar Eruption

Si-tomiye

Ɖenɖe sɩ-mʊntʊzʊŋ lɩɣna yɔ

Ɖenɖe si-miŋ lɩɣna yɔ

Ɖenɖe sɩ-mʊntʊsʊŋ ̃nɔʊ yɔ

Mbʊ pʊcɔ-sɩ nɛ pɩta yɔ

Mbʊ pɩma sɛndʊ mbʊ pʊcɔ-sɩ nɛ pɩta yɔ pʊ-yɔɔ yɔ

Sɩ-walanzɩ

Mbʊ payaɣ se eliyɔsɩfɛɛrɩ (héliosphère) yɔ

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Sɩ-hɔɔlʊʊ ŋgʊ kɩ-taa nɛ mbʊ payaɣ se ɛɛmaɣ yɔ

Sɩ-asuluma ndɩ ndɩ

Sɩlɩɣ lɩʊ mbʊ yɔ

Tɛtʊ yeki nɛ sɩ-tʊmɩyɛ lɛɣzʊʊ lɛɣzʊʊ mbʊ yɔ

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ 
Wɩsɩ ɖɩɖʋyɛ

Pɔcɔna-sɩ nɛ pamaɣzɩ sɩ-yɔɔ ndʊ yɔ pʊ-tɔm

Mba pasɩma camɩyɛ sɩ-tɔm yɔ

Ɛyʊ cɔŋna-sɩ nɛ mbʊ pɩtalɩɣ ɛ-ɛza yɔ

Pɔcɔŋnaʊ-sɩ nɛ ɛza pe yem yɔ

Paɖʊʊ ɛzañɩnɩŋ nɩɩyɛ nɛ pʊcɔ pɔcɔŋna-sɩ yɔ

Aliki-Ɛsɔ waa

Wɩsɩ 
Aliki Ɛsɔ 2010-01-15 05.41 UT

Sɩ-ɖɩlɩyɛ nɛ sɩ-ɖɩɖʊyɛ

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Takayɩhayʊʊ tɛɛ tɔm

Ɖenɖe panaɣ-tʊ yɔ

Wɩsɩ

Wɩsɩ (kɩɖaʊ: , payaɣ-sɩ 'sol' nɛ Latɛŋ taa, nɛ 'Heλιος' (Helios) Krɛkɩ taa) kɛ mbʋ mbʋ pʋcɔ ɛsɔmɩnʋʋ nɛ pɩta yɔ, pɩ-tɩɩŋa.

Tɔm lɛɛtʊ

Awayɩ kpasɩ41.207.160.90 09:27, 16 February 2016 (UTC)

Tags:

Wɩsɩ Tɔmpiye « wɩsɩ » lɩna le ?Wɩsɩ Ɖɩ-tɔmWɩsɩ Sɩ-wɛtʊWɩsɩ Kɩyakɩŋ sɔsɔŋWɩsɩ Tɔm ndʊ tɩlaba tɩ-tɩ yɔɔ yɔWɩsɩ Ɛzɩma sɩwɛɛ nɛ ɛzɩma sɩlakɩ tʊmɩyɛ yɔWɩsɩ Sɩ-tʊmɩyɛWɩsɩ Sɩ-wɛtʊWɩsɩ Sɩ nɛ ɛyʊWɩsɩ Tɔm ndʊ poluba sɩ-yɔɔ yɔWɩsɩ Takayɩhayʊʊ tɛɛ tɔm nɛ ɖenɖe panaɣ-tʊ yɔWɩsɩ Ɩcɔna ɖɔɖɔWɩsɩHɩdrɔzɛnɩKrɛsɩ kɩbɩnʊʊ kʊnʊŋLatɛŋ kʊnʊŋSiipitɛɛrɩ (Jupitère)Tɛtʋ

🔥 Trending searches on Wiki Kabɩyɛ:

Misisipii PɔɔMʊndʊsʊʊ kpaɣɖʊ (Siècle des lumières)1918KambɔjɩJean-François ChampollionMɔlɩdaaviiTɛtʋApollo tamaɣEverest pʋʋBasile kiɖeɖeu Ɛsɔ kuduyuu sɔsɔʋƆkɩsɩzɛnɩLɛlaɣ fenaɣAlizerii you tɔmKpɔnɔMillau tɛ FiyatikiPuyenezɛrɩHɔŋkɔŋƆrɩgɩLɛtoniiWaaɣGeorg Friedrich Haendel1904ZoroastreCeu takayaɣ2004EelɛkɩtroniikiMayaMɔʋAnɩza kʊdɔŋMani BellaSɛmʊʊYahoo!Sophie Kiɖeɖeu Keɖeyaɣ wondu ɖɩɣaWolfgang Amadeus MozartTeŋguKokou AgbemadonConfucius lɩmaɣzɩyɛ tɩnaa ŋgbɛyɛKinee-EkwatoriyaaalɩWilliam ShakespeareOhiyoLisitɛnsɩtayɩnɩƉatʊ kɔyɛ yaa Sɔbɩtʊ (Vaccination)Bella BellowAlizeeriiRembrandtJames JoyceLesotoAraabʋ waa ŋgbɛyɛÑɩmÑamɩyɛ nɛ calɩm hosi kʊdɔŋ (maladie cardio-vasculaire)Kedeŋa yɔɔ kajalaɣ youKaabɔɔRobert SchumannTaŋkanika kujomuuLeemu sɛmɩŋNimasi fɛyɩ kaŋgalafu heyinauEkɔsɩLaɖɩyɛ1956EkuwatɛrɩSiiriiMaɣzɩm kɔɔ labɩtʊ tʊmɩyɛSiuu siuu tɛ Krɩstʊ samaɣTalɩ ɖeuArthur RimbaudYouTubeGoethe🡆 More