Motorkerékpár

Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz. Világszerte kb. 200 millió darab van használatban beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket. A motorkerékpárok a KRESZ értelmében két vagy három kerekű járművek, melyeknek tömege 400 kg alatti, motorjuk pedig 50 cm³ feletti, amivel 45 km/h-t meghaladó a tervezett sebességük. A 2000-es évekre azonban elterjedtek a négykerekű motorkerékpárok is, leginkább a quadok, amik főleg terepen való közlekedésre készült járművek.

Motorkerékpár

A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat.

A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el. A motorkerékpárnak oldalkocsija is lehet.

 

 

Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").

Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belső égésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.

Az első világháborúig az Indian volt a legnagyobb motorkerékpárgyártó. Évente kb. 20000 motort állított elő. 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították. Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kapcsolódó szócikkek

• Félix Millet

A motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:

• Az eldőlés jól ismert jelenség kis sebességnél, és könnyű elkerülni valamivel nagyobb sebességgel.
• A remegés (AVI file) az első kerék nagy frekvenciájú (7–9 Hz) oszcillációja. Gyakran viszonylag veszélytelen, de idegesítő. Ez mérsékelt sebességeknél jelenhet meg.
• A lengés (AVI file) a teljes jármű kis frekvenciájú (2–3 Hz) oszcillációja. Nagyobb sebességeknél instabillá válhat végzetes következményekkel.

A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:

• A lengő oszcillációk tompulnak, ha a vezető csökkenti a gördülési szöget.
• A kerékkarakterisztika és a keréknyomás fontos változói a motor viselkedésének nagy sebességnél.
• A stabilitás nézőpontjából kívánatos az oldalirányú merevséget a lehetséges mértékben növelni, és lehetséges, hogy a hátsó keretnél létezik optimuma a torziós merevségnek.
• Az oldalirányú merevség szokásos szintjei a kerék orsónál jelentősen rontják a remegési módú csillapítást, a remegési frekvencia jelentős módosítása mellett, és enyhén csökkentik a lengési mód csillapítását is nagy sebességeknél.
• Az oldalirányú torzításnak a lehetséges mértékben ellen kell állni, az első villa torziós tengelyének a lehetőség szerint alacsonyra való állításával.
• A lengés csillapításában a legnagyobb szerepe a hátsó kerék kanyarodási és kerékdőlési merevségének, és relaxációs hosszának van, és az első kerék hasonló paramétereinek kevésbé.
• Többek között a merev vázak, a hosszú kerékalap, a hosszú nyom és a lapos kormányszög növeli az lengési módú csillapítást.
• A hátsó lengéscsillapító legyengült csillapítása, a hátsó terhelés és a megnövekvő sebesség erősíti kenyarodáskor az lengési tendenciákat.
• A hátsó terhelést viselő szerkezet megfelelő merevsége és csillapításai sikeresen csillapíthatják az lengési és remegési oszcillációkat.

Lásd még: Motorkerékpáros személyi védőfelszerelés

A motorkerékpárok jellegük miatt nem rendelkeznek olyan külső karosszériával, mint az autók, amelyek jelentősen megvédenék az utast, emiatt és a motorkerékpár két kerekéből adódó instabilitás miatt a motorkerékpár fokozottabban rejt magában balesetveszélyt: karosszéria híján a motorkerékpárt magát nemigazán lehet olyan autóknál jellemző biztonsági eszközökkel felszerelni, amelyek védelmet nyújtanának, emiatt a motorosnak megfelelő védőruházatot kell viselnie, ami megvédi a menetszéltől és az esetleges balesetekből származó sérülésektől.

A legjellemzőbb ilyen holmik:

• Bukósisak
• Motorosdzseki, lehetőleg protektoros védőelemekkel
• Motorosnadrág, szintén védőelemekkel
• Motoroskesztyű, kezet védő védőelemekkel
• Motoroscsizma, főleg acélbetétes kivitelben

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat.

• The Control and Stability Analysis of Two–wheeled Road Vehicles Simos Evangelo (angol)
• Linkgyűjtemény a motorkerékpárról
• Hugo Wilson: A motorkerékpár száz éve. Technika és forma, sport és szórakozás; ford. Czitó Győző; Gemini Budapest, Bp., 1994
• Roland Brown: Motorkerékpárok képes enciklopédiája. A motorkerékpárok és motorkerékpárosok kalauza; ford. Ambrus Géza et al.; Új Ex Libris, Bp., 1999
• Mick Walker: Motorcsodák. A leghíresebb motorkerékpárok; ford. Kirschner Dávid, Szegál Tamás, Vass Edit;: Kossuth, Bp., 2004
• A motorozás enciklopédiája; szerk. Nagy Zoltán Péter et al.; Totem, Bp., 2006
• Carsten Heil: 1000 motorkerékpár. Történelem, klasszikusok, technika; ford. Szilágyi Gyula; Alexandra, Pécs, 2006
• David Ansell: Katonai motorkerékpárok; ford., szerk., mo-i vonatkozásokkal kieg. Ocskay Zoltán; Oldtimer Média, Bp., 2007
• Motorkerékpárok szerkezettana és tuningolása. Tanulmányi segédlet, 1-2.; szerk. ifj. Máthé István; 2. bőv., átdolg. kiad.; MAMI Szakközépiskola, Bp., 2007
• Matthew Coombs: Motorkerékpárok szerkezete és működése; kieg. Pete Shoemark, Kováts Miklós, Batári Lajos, ford. Houdek Zoltán; Maróti, Bp., 2008
• 333 motorkerékpár. A világ leghíresebb modelljei. Történelem, klasszikusok, technika; ford. Szilágyi Gyula, Soós András; Alexandra, Pécs, 2008
• Kováts Miklós–Maróti József: Motorkerékpárok restaurálása; közrem. Gyöngyössy András; Maróti, Bp., 2008
• Luis T. Melgar Valero: A motorok enciklopédiája; ford. Bátki Piroska; Ventus Libro, Bp., 2010
• Luigi Corbetta: Legendás motorok. 1884-től napjainkig; ford. Béresi Csilla; Kossuth, Bp., 2011
• Stephan Fennel: Motorkerékpárok képekben; ford. Bujdosó István; Alexandra, Bp., 2012
• Claude de La Chapelle: Különleges motorok; ford. Fáber Ágoston, Fáber András; Corvina, Bp., 2021