Település Gaziantep: Török település, Gaziantep tartomány székhelye

A város Törökország hatodik legnagyobb városa, és a Délkelet-anatóliai régió legnépesebb települése. Jelentős a pisztáciatermelése; a növény török neve (antep fıstığı) is a város nevéből származik. A város labdarúgócsapata, a Gaziantepspor az első osztályban szerepel. A városnak 1976 óta saját repülőtere van, mely 1993 óta nemzetközi járatokat is fogad.

Gaziantep (Antep)
A város látképe 2003-ban
Közigazgatás
Ország	Törökország
Régió	Délkelet-anatóliai
Tartomány	Gaziantep
Rang	tartományi székhely
Polgármester	Dr. Asım Güzelbey
Irányítószám	27000-27900
Körzethívószám	00 90 342
Testvérvárosok	Lista Kuvaitváros Duisburg Firenze Aleppó Dubaj emírség Kermánsáh Södertälje község Nijmegen Ludwigshafen am Rhein Vibo Valentia Harkiv Irbid Karlstad község Észak-Nicosia Pittsburgh Minszk
Népesség
Teljes népesség	1 567 205 fő (2017. dec. 31.) 853 513 fő (2000) 1 775 904 fő (2021. dec. 31.) 1 278 676 fő (2009. dec. 31.) 1 680 723 fő (2022. dec. 31.) 1 421 457 fő (2013. dec. 31.) 603 434 fő (1990) 478 635 fő (1985) 374 290 fő (1980)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	850 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 03′ 46″, k. h. 37° 22′ 45″37.062777777778, 37.37916666666737.062778°N 37.379167°E, k. h. 37° 22′ 45″37.062777777778, 37.37916666666737.062778°N 37.379167°E
Gaziantep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaziantep témájú médiaállományokat.

Az ókorban Doliche vagy Dolichenus néven ismerték, kurdul Dîloknak hívták. Az arabok, szeldzsuk törökök és az oszmánok Ajn Táb (ʿAyn Tāb, modern török írással Ayintap) néven hivatkoztak rá. A város a török függetlenségi háború idején hosszú ideig küzdött a francia megszállás ellen, ezért a török parlament 1921. február 8-án a Gazi, azaz „hős” nevet ajándékozta Antepnek.

Gaziantepet a világ legrégebben, megszakítás nélkül lakott települései közé sorolják. Az ókori Dolichenus (törökül Dülük) nevű település a mai várostól 12 km-re fekszik, a Szíriát és Mezopotámiát Belső-Anatóliával összekötő úthálózat egyik csomópontja volt. Kr. e. 1800 és 1200 között a Hettita Birodalom részét képezte, majd asszír kézre került. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor hódította meg. Kr. e 190-ben a Római Birodalomhoz csatolták, Kr. u. 395-ben pedig Bizánc fennhatósága alá került.

A bizánci időkben a terület határvidék volt, a bizánci-arab összecsapások gyakori helyszíne, így várat emeltek a terület védelmére. 499-ben az Urfát és Diyarbakırt is érintő földrengés a várat földig rombolta, I. Justinianus (527–565) idején építették újjá. A bizánciak Tolonbh néven ismerték a várost, nem tudni, mikor kezdték el az Antep nevet használni.

1067-ben az Anatóliába betörő szeldzsuk törökök Antakyával együtt Antepet is meghódították. 1098-ban a keresztesek uralma alá került, akiktől a moszuli Núr ad-Dín atabég hódította vissza a területet 1149-ben. 1157-ben a szeldzsuk II. Kılıçarslan hódította meg a várost. 1259-ben Antep az elsők között került mongol kézre, akiket Kutuz mamlúk szultán győzött le egy évvel később a palesztinai Ajn Dzsálút mellett. Az 1300-as években a terület az anatóliai emírségek (beylik) és a mamlúkok harca következtében többször is gazdát cserélt. 1497-ben a délkelet-anatóliai területekért folytatott harcba az oszmánok is beszálltak. Végül 1516-ban I. Szelim szultán véglegesen az Oszmán Birodalomhoz csatolta. 1870-ben kapott városi rangot.

1919. január 15-én a mudroszi fegyverletétel 7. pontjában meghatározottak szerint az angol csapatok elfoglalták a várost. Októberben az angol csapatokat franciák váltották fel.

A köztársaság kikiáltásakor a város az újonnan létrehozott Gaziantep tartomány székhelye lett. 1987-ben a város – Isztambulhoz, Ankarához és İzmirhez hasonlóan – nagyvárosi önkormányzati rangot kapott.

A területen élők egyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak, a leghíresebb gaziantepi termény a pisztácia, törökül antep fıstığı („antepi mogyoró”). A török pisztácia minőségének javítása és felügyelete érdekében a török állam még egy pisztácia-kutatóintézetet is létrehozott. Törökország 2002-ben 40 000 tonna pisztáciát termelt.

A mezőgazdaság mellett fontos szerep jut az iparnak is, az itt található vállalatok 4%-át adják az ország ipari termelésének és az aktívan dolgozók csaknem 29%-ának adnak munkát. Az ipari területek mérete meghaladja a 12 millió négyzetmétert, textilipari, élelmiszeripari, műanyagipari, vegyipari és fémipari cégek tömörülnek itt. A város, gyorsan növekvő gazdasága miatt az „anatóliai tigrisek” csoportjába tartozik.

A kézművesség ugyancsak fontos része a város és a tartomány gazdasági életének, az antepi kilim és szőnyeg mellett a népviseleti ruhadarabok és a jellegzetes török hangszer, a zurna is itt készül.

• Gaziantepi Egyetem

A város látnivalói közül az egyik legrégebbi a 12 bástyás Antepi vár, melyet a bizánci időkben építettek. A város gazdag ókori történelmének maradványait az Archeológiai múzeumban lehet megtekinteni. A tartomány Nizip körzetétől 10 km-re keletre, az Eufrátesz folyó partján fekszik Belkıs (Zeugma) ókori romvárosa; ennek mozaikjait mutatja be a Zeugmai Mozaikmúzeum.

• Gaziantep Tarihçesi (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
• Milli Mücadele (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. április 24.)^{[halott link]}