Vlagyivosztok: Város, a Tengermelléki határterület székhelye, Oroszország
Vlagyivosztok (oroszul: Владивосток, latin betűvel, angolos átírással: Vladivostok) a Tengermelléki határterület székhelye, az orosz Távol-Kelet politikai, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési központja.
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A város neve beszédes név, az orosz gyarmatosítás sikereire utal, jelentése urald a Keletet.
| Vlagyivosztok (Владивосток) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Tengermelléki határterület | ||
| Alapítás éve | 1860 | ||
| Polgármester | Konstantin Shestakov | ||
| Irányítószám | 690000–690999 | ||
| Körzethívószám | 423 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 597 237 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 1 826,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 331,16 km² | ||
| Időzóna | VLAT (UTC+10) | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Vlagyivosztok Pozíció Oroszország térképén | |||
 é. sz. 43° 07′, k. h. 131° 54′, k. h. 131° 54′ | |||
 Vlagyivosztok Pozíció a Tengermelléki határterület térképén | |||
| Vlagyivosztok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyivosztok témájú médiaállományokat. | |||
Éghajlat
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 5,0 | 9,9 | 15,5 | 24,1 | 29,5 | 31,8 | 33,6 | 32,6 | 30,0 | 23,4 | 17,5 | 9,4 | 33,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −8,1 | −4,2 | 2,2 | 9,9 | 14,8 | 17,8 | 21,1 | 23,2 | 19,8 | 12,9 | 3,1 | −5,1 | 9,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −12,3 | −8,4 | −1,9 | 5,1 | 9,8 | 13,6 | 17,6 | 19,8 | 16,0 | 8,9 | −0,9 | −9,1 | 4,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −15,4 | −11,6 | −4,9 | 2,0 | 6,7 | 11,1 | 15,6 | 17,7 | 13,1 | 5,9 | −3,8 | −11,9 | 2,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,4 | −28,9 | −21,3 | −8,1 | −0,8 | 3,7 | 8,7 | 10,1 | 1,3 | −9,7 | −20,0 | −28,1 | −31,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 14 | 15 | 27 | 48 | 81 | 110 | 164 | 156 | 119 | 59 | 29 | 18 | 840 |
| Havi napsütéses órák száma | 178 | 184 | 216 | 192 | 199 | 130 | 122 | 149 | 197 | 205 | 168 | 156 | 2096 |
| Forrás: Pogoda.ru.net | |||||||||||||
Általános információ
Területe 561 km². Lakossága: 587 ezer fő (2005); 592 034 fő (a 2010. évi népszámláláskor).
Jelentős kikötőváros a Nagy Péter-öböl és a Zolotoj Rog (Aranyszarv)-öböl partján, a Transzszibériai vasútvonal végállomása. Közigazgatásilag járási jogú város, amely öt kerületre (rajon) oszlik:
- Leninszkij (148,7 ezer lakos)
- Pervomajszkij (153,2 ezer lakos)
- Pervorecsenszkij (135,3 ezer lakos)
- Szovjetszkij (92 ezer lakos)
- Frunzenszkij (57,6 ezer lakos)
Történelmi áttekintés
Területe 1858-ban került orosz fennhatóság alá (Aiguni szerződés). 1859-ben Kelet-Szibéria főkormányzója, Nyikolaj Muravjov-Amurszkij utazott erre, ő nevezte el az öblöt (a konstantinápolyi Aranyszarv-öböl után), és ő rendelkezett egy katonai őrhely alapításáról. Ezt 1860-ban hozták létre és Vlagyivosztoknak nevezték el (a név jelentése: urald a Keletet, hasonló módon kapta nevét Vlagyikavkaz is). 1862-ben a telepet szabadkikötővé nyilvánították. 1871-ben ide helyezték át a szibériai hadiflottát, és még ebben az évben lefektették a Sanghajjal és Nagaszakival kapcsolatot teremtő tenger alatti távíróvezetéket. 1879-től rendszeres gőzhajójáratok kötik össze Odesszával és Szentpétervárral. 1880-ban nyilvánították várossá. 1897-től vasútvonal köti össze Habarovszkkal, 1903-tól pedig Moszkvával (ekkor készült el a Transzszibériai vasútvonal). Az 1905-ös forradalom után sokáig munkásmegmozdulások színhelye, melyekben a Csendes-óceáni flotta matrózai is részt vettek.
Az oroszországi polgárháború során számos alkalommal cserélt gazdát. 1918 áprilisában az antant intervenciósai szálltak itt partra, majd 1921 májusától 1922. október 25-éig japán megszállás alatt volt. 1938 óta a Tengermelléki határterület központja.
A második világháború után stratégiai jelentősége megnőtt, hamarosan az egyik legnagyobb orosz hadikikötőt alakították itt ki, ezért 1958-1992 között a külföldiek számára zárt város volt. 1974 novemberében itt tartották a Brezsnyev–Ford csúcstalálkozót. Lakossága gyorsan növekedett, húsz év alatt megduplázódott (1956 és 1976 között 265 ezerről 521 ezerre nőtt). 1992-ben 648 ezer lakosa volt, lakossága azóta folyamatosan csökken a hivatalos adatok szerint, bár jelentős az illegálisan a városban tartózkodó kínaiak száma.
Gazdaság
Vlagyivosztok a Távol-Kelet jelentős ipari központja, a rendszerváltás óta az Oroszországba érkező távol-keleti tőke jelentős részét itt fektetik be. Legjelentősebb iparága a hajógyártás. Az 1885-ben alapított Dalzavod hajógyár egyben hajójavítással is foglalkozik, itt tartják karban az orosz Csendes-óceáni flottát. Az élelmiszeripart elsősorban a hal és egyéb tengeri állatok feldolgozása (Dalriba), a konzervipar képviseli, de hús- és malomipara szintén számottevő. Jelen van a szerszámgép-, szivattyú-, bányagép- és rádiógyártás. Kikötője főként a Japánból érkező importot (elektronikai cikkek, gépjárművek) fogadja, és nyersolajat, szenet, gabonát exportál. Az Amuri-öböl partvidéke jelentős üdülőövezet (sós tengervíz, gyógyiszap), szanatóriumok egész sorával.
.jpg)
Közlekedés
A városnak nagy katonai és polgári kikötője van. A várostól 40 km-re északra található a Vlagyivosztoki nemzetközi repülőtér. A nagyobb városokkal vasút köti össze. Itt van a Transzszibériai vasútvonal végállomása.
Oktatás
A Távol-keleti Állami Egyetem (Дальневосточный государственный университет) [1] 1899-ben létesült, majd miután a harmincas években megszüntették, 1956-ban nyílt meg újra. Ez az egyetem a Bajkál-tótól a Csendes-óceánig elterülő hatalmas terület egyetlen klasszikus tudományegyeteme. A hallgatók száma húszezer körül van.
További 5 egyetem található még a városban (műszaki, tengerészeti, orvosi, két gazdasági). A város az orosz oceanográfia egyik központja, jelentős óceánkutatási bázissal.
Látnivalók
Híres vlagyivosztokiak
- Pjotr Budberg (1903–1972) nyelvész
- Vlagyimir Arszenyjev (1872–1930) felfedező
- Yul Brynner (1920–1985) színész
- Igor Kunyicin teniszező
- Natalja Pogonyina sakkozó
- Igor Tamm (1895–1971) Nobel-díjas fizikus
Testvérvárosok
Jegyzetek
További információk
- A város hivatalos honlapja Archiválva 2010. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Vlagyivosztok, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.