Mexikó: állam Észak-Amerikában

Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Fővárosa és legnagyobb városa Mexikóváros. Szövetségi köztársaság, mely 31 állam szövetségéből és egy szövetségi körzetből (Distrito Federal) áll, ami magában foglalja a fővárost. A 2020-as évek elején több mint 130 milliós népességével a Föld 10. legnépesebb országa és egyben a spanyol nyelvűek között a legnépesebb.

Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl
Mexikó zászlaja Mexikó címere
Nemzeti himnusz: Himno Nacional Mexicano
Fővárosa	Mexikóváros
é. sz. 19° 24′, ny. h. 99° 07′19.4, -99.11666666666719.400000°N 99.116667°W, ny. h. 99° 07′19.4, -99.11666666666719.400000°N 99.116667°W
Legnagyobb város	Mexikóváros
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Andrés Manuel López Obrador
A Szenátus elnöke	Oscar Eduardo Ramírez Aguilar
A Képviselőház elnöke	Dulce María Sauri Rianco
Törvényhozás	Képviselőház Szenátus
Hivatalos nyelv	de facto: spanyol de jure: nincs
Beszélt nyelvek	spanyol (de facto hivatalos nyelv), valamint további 68 szövetségileg elismert bennszülött nyelv
Függetlenség	Spanyolországtól
kikiáltása	1810. szeptember 16.
elismerése	1821. szeptember 27.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Kereskedelmi Világszervezet G20 Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény Nemzetközi Fejlesztési Társulás Latin American Integration Association Amerika-közi Fejlesztési Bank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Conference on Disarmament Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Vöröskereszt Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája Nemzetközi Olimpiai Bizottság Nemzetközi Büntetőbíróság Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap Group of 15 Rio Group Interpol Dél-amerikai Közös Piac el nem kötelezett országok Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Amerikai Államok Szervezete American Convention on Human Rights United Nations Economic Commission for Latin America and the Caribbean Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nemzetközi Migrációs Szervezet International Coffee Organization Nemzetközi Fizetések Bankja Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség OPANAL Ausztrália Csoport Karibi Fejlesztési Bank Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet NASA World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	124 777 324 fő (2017)
Rangsorban	11
Becsült	131 800 000 fő (2022)
Rangsorban	11
Népsűrűség	66 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	1025 milliárd USD (13) PPP: 1 094 301 millió dollár
Egy főre jutó	9741 USD (56) PPP: 11 249 dollár
HDI (2007)	0,854 (53) – magas
Földrajzi adatok
Terület	1 972 550 km²
Rangsorban	14
Víz	2,5%
Időzóna	Central Standard Time (UTC-8 – UTC-6)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Mexikói peso (MXN)
Nemzetközi gépkocsijel	MEX
Hívószám	52
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.mx
Villamos hálózat	127 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói Egyesült Államok témájú médiaállományokat.

Latin-Amerika egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Nagy gazdasága és népessége, globális kulturális befolyása Mexikót regionális és középhatalommá teszi. Gyakran feltörekvő hatalomként és újonnan iparosodott államként utalnak rá. Az ország azonban továbbra is küzd a társadalmi egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a kiterjedt bűnözéssel, valamint a kormány és a drogbandák közötti konfliktus is folyamatos.

Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.

Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz „ksz”-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar „s” hangot – IPA [ʃ] – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban „ch”-ként (IPA [x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is. Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.

Amerikai Egyesült Államok Kuba Guat. Belize Honduras Nic. MEXIKÓVÁROS Tijuana Mexicali Ensenada Ciudad Juárez Chihuahua Guaymas Hermosillo Nuevo Laredo Topolobampo Matamoros Torreón Monterrey La Paz Victoria de Durango Mazatlán Tampico Cancún Progreso Mérida Tuxpan León Puerto Vallarta Guadalajara Puebla Veracruz Manzanillo Coatzacoalcos Lázaro Cárdenas Acapulco Oaxaca Salina Cruz Kalif.- öböl Mexikói-öböl Csendes-óceán Karib- tenger Guadalupe-sz. Revillagigedo-szk. térkép szerkesztése

Mexikó domborzati térképe (nyitható térkép)
M e x i k ó i - f e n n s í k   Y u c a t á n   Mexikóváros   Guadalajara   Puebla   Ciudad Juárez   Tijuana   León   Chihuahua   Monterrey   Mérida   Cancún   Acapulco   Mexicali   Hermosillo   Veracruz   Matamoros   Tampico   Villahermosa   Saltillo   Torreón   Culiacán

Domborzat

Területének központi része a füves, 1000–2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.

A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordillerákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.

Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.

A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.

Működő tűzhányók a Popocatépetl (5452 m), a Colima (3820 m) és a Citlaltépetl (5700 m, ez utóbbi a 19. században tört ki utoljára), jelentős alvó vulkán az Iztaccíhuatl (5230 m).

Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.

•  
  Domborzati térképe
•  
  Műholdas képe
•  
  A Réz-kanyon (Barrancas del Cobre) Mexikó északi részén
•  
  A Rio Grande a Santa Elena kanyonban
•  
  Tamul-vízesés
•  
  Agua Azul-vízesés, Chiapas
•  
  Egy cenote a Yucatán-félszigeten

Vízrajz

Legnagyobb folyói: az északi határon a Río Bravo (Rio Grande), a déli határon az Usumacinta, az ország belsejében a Grijalva, a Balsas, a Pánuco és a Yaqui.

Éghajlat

A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.

A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20–24 °C), mert télen hűvösebb van.

A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.

Mexikó nagy részén, különösen északon, száraz az éghajlat, szórványos a csapadék. A Nyugati- és Keleti-Sierra Madre hegyláncai között északon zonális sivatagi és száraz szavannai övek alakultak ki. Az országban dél ill. délkelet felé haladva a csapadékmennyiség növekszik, a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.

•  
  Sivatagos és félsivatagos területek jellemzőek északon
•  
  Alsó-Kalifornia félsivataga
•  
  Quintana Roo trópusi tengerpartja délkeleten
•  
  Esőerdő, Chiapas

Élővilág, természetvédelem

Mexikó időjárása és domborzata nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délkeleten trópusi esőerdő található. Területének több mint egyötöde sivatag, félsivatag. Ennek jellegzetes növényei a gömb alakú sünkaktusz, az oszlopkaktuszok, a lapos, levélszerű ízekre tagolt medvetalpkaktusz és az agávék. A csapadékban gazdagabb területeken füves és tüskés bozótos, illetve nedves szavannák vannak. Területének harmadát borítják erdők. A Yucatán-félsziget és a Keleti-Sierra Madre keleti lejtőin trópusi esőerdők, Mexikó keleti részén örökzöld tölgyfajok, magnóliafélék alkotta szubtrópusi erdők élnek. Jellegzetes trópusi és szubtrópusi fái: mahagóni, vanília, gumifa, rágógumifa (Sapotaceae) , liliomfa, jakarandafa. Északon, a csapadékosabb tájakon megtalálható a tölgy, a kőris, a dió, a mamutfenyő, a ciprus. A Kordillerák hegyein az erdők a magassági zónáknak megfelelően alakulnak. A Mexikói-öböl partvidékét sok helyen mangrovemocsarak kísérik. A csapadékban gazdag mocsaras síkságokon mocsárciprus alkot erdőket.

Az országból származik a kukorica, a dohány, a paprika, a paradicsom, a kakaó és a bab.

Lásd még: Kategória:Mexikó növényvilága

A mexikói jogszabályok mintegy 25 000 állat- és növényfajt védenek.

A ragadozó állatokat az északi eredetű coyote, a szürke farkas, a virginiai róka, a macskafélékhez tartozó puma, jaguár, ocelot, vörös hiúz képviseli; a mosómedveféléket a közönséges mosómedve, a törpe mosómedve, a fehérorrú ormányosmedve. Előfordulnak a Dél-Amerikában bennszülött vendégízületesek, pl. a kilencöves tatu, a törpehangyász, a mexikói dolmányoshangyász.

Két őshonos mexikói kutyafajta van: csivava, xoloitzcuintle.

Lásd még: Kategória:Mexikó állatvilága

Nemzeti parkjai

Bővebben: Mexikó nemzeti parkjai

Mexikóban 170 000 km² a védett természeti területek kiterjedése. Ezek közé tartozik 34 bioszféra rezervátum, 66 nemzeti park, 4 természeti emlék (esztétikai, tudományos vagy történelmi okból védett terület), 26 terület védett növény- és állatvilággal, 4 olyan terület, amely a természeti erőforrások védelme érdekében védett (a talaj megőrzése, vízbázis, erdők), és 17 vadrezervátum.

Természeti világörökségei

 

• Sian Ka’an Bioszféra-rezervátum a Yucatán-félszigeten;
• El Vizcaíno bálnavédelmi körzete;
• A Kaliforniai-öböl szigetei és védett területei
• Mariposa Monarca Bioszféra-rezervátum. Az 56 000 hektáros rezervátumot a királylepkék telelőhelyének védelme érdekében hozták létre.
• El Pinacate és Altar-sivatag Bioszféra-rezervátum
• Revillagigedo-szigetek

Őstörténet

Lásd még: Prekolumbiánus művészet

Lásd még: olmékok, toltékok, maja civilizáció és aztékok

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmékok, a toltékok, a maja népek és az aztékok civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn. Más bennszülött mexikói társadalmakkal ellentétben ezek a civilizációk kiterjesztették politikai és kulturális hatókörüket Mexikó határain túl is.

Az európaiak érkezése előtti mezo-amerikai történelmet prehispán vagy prekolumbiánus korszaknak nevezik.

Az újkor elején az aztékok voltak a domináns népek a mai ország területén. Ekkor az aztékok fővárosa, Tenocstitlan, a mai Mexikóváros helyén a világ egyik legnagyobb városa volt, becsült lakosságát 200–300 ezer fő közé teszik.

•  
  Maja piramis Yaxchilanban, Chiapas államban
•  
  Az olmék civilizáció egy maradványa
•  
  Tenocstitlan templomkörzetének modellje
•  
  Teotihuacan
•  
  Azték harcosok ábrázolása
•  
  Tolték harcosokat ábrázoló oszlopok
•  
  Cortés serege és az indiánok, 16. századi rajz

Gyarmatosítás

Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták a kardot, lovat és vaspáncélt addig nem látott aztékok. Cortést az azték istennek, Ketzalkóatlnak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták a visszajövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenocstitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy 500 spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket.

Bővebben: Mexikó spanyol meghódítása

19. század

1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-es évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgó-i békét. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett.

Lásd még: Mexikói–amerikai háború

Benito Juárez, a zapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857–72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma.

Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és a konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.

Ezután következett az úgynevezett Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

20. század

Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. Lázaro Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földreformot és államosításokat hajtottak végre.

1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A zapatista felkelés a Tequila-válság okainak egyike, de annak mégsem meghatározó oka.

 

A 2000. júliusi választáson a jobboldali PAN nyert.

21. század

A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatta magáénak, mert a második helyre a PRD (Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett. 2012-ben viszont visszatért a PRI: az ő jelöltjüket, Enrique Peña Nietót választották elnökké.

A 2018-as választás után Obrador lett az ország elnöke.

A 21. században hosszú évek óta „háború” folyik a mexikói kormány és a drogkartellek között.

Lásd még: mexikói drogháború

A Mexikói Egyesült Államok egy olyan szövetségi köztársaság, amely elnöki rendszeren alapul. Az alkotmány három kormányzati szintet határoz meg: a szövetségi kormány, a tartományi kormányok és a települési önkormányzatok.

Szövetségi szinten kétkamarás parlamenti rendszer működik, a Képviselőházban (Cámara de Diputados) 500 mandátum van, ahova a képviselőket vegyes választási rendszerben szavazzák meg, a Szenátusban (Senado de la República) 128 mandátum van, a szenátorokat állami szinten, összetett rendszerben választják meg.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A három szövetségi hatalmi ág: végrehajtó, törvényhozó és az igazságszolgáltatás.

A szövetségi törvényhozás Mexikó kétkamarás kongresszusa, amely a Szenátusból és a Képviselőházból áll. A kongresszus szövetségi törvényeket hoz, adót vet ki, jóváhagyja a nemzeti költségvetést és a nemzetközi szerződéseket stb. A végrehajtó hatalom az elnök kezében összpontosul, aki az állam- és kormányfő, valamint a katonai erők főparancsnoka. Az elnököt hat évre választják, és nem választható újra.

Lásd még: Mexikó elnökeinek listája

Jogállamiság

A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.

A hatalmi ágak szétválasztását alkotmányosan rögzítik, és a mexikói elnököt viszonylag gyenge pozícióba helyezik a Kongresszussal szemben, kivéve, ha a kormánynak van többsége ott, mint a 2020-as évek elején. Mivel AMLO egyértelműen uralja a pártját, a végrehajtó hatalom és a Kongresszus közötti elválasztás gyakorlatilag nem létezik. A MORENA elfogadja a kormány törvényeit, és nem kell tárgyalnia más pártokkal.

Andrés Manuel López Obrador (AMLO) kormánya, amely 2018 decemberében lépett hivatalba, kihirdette a „neoliberalizmus végét”. Ennek ellenére egyértelmű jelek érkeztek, hogy elnöksége nem nagyon fog eltérni a korábbi modelltől. A hatalom azonban egyre inkább az elnök kezében összpontosul.

AMLO elnök megtámadta és megfenyegette azokat az autonóm intézményeket, amelyek bizonyos szintű átláthatóságot és éberséget biztosítanak a kormány intézkedései felett. A kormány igen szigorú megszorító programot írt elő, ami jelentősen befolyásolta az állam hatékonyságát.

A Legfelsőbb Bíróságon kívül sem a szövetségi, sem az állami igazságszolgáltatás nem független a végrehajtó hatalomtól. Állami és helyi szinten az igazságszolgáltatás egyértelműen elfogult a végrehajtó hatalommal szemben, és a korrupció tombol. Nem sok minden változott az átlagpolgárok számára, akik továbbra is egy nagyon korrupt igazságszolgáltatási rendszerrel szembesülnek, amelyben a bűnözőket szabadon engedik, ártatlan embereket pedig évekig fogva tartják, mielőtt még bíróság elé állítanák őket.

AMLO kormánya prioritásként kezelte a korrupció elleni küzdelmet, de az eddigi eredmények ritkák, ha nem ellentmondásosak. Az a tény, hogy a korábbi kormányok és kormányzók néhány kulcsfontosságú tisztviselője ellen nyomozás folyik, és börtönben vagy házi őrizetben vannak, a helyes irányba tett lépésnek tűnik. AMLO egy nagyszabású hadművelettel kezdte az olajlopás elleni küzdelmet, láthatóan némi sikerrel. Ugyanakkor megpróbálta kijátszani vagy gyengíteni a korrupcióellenes intézményeket. Emellett a választási kampánybiztonsági tanácsadóját nevezte ki az Országos Ügyészség élére.

Az állampolgári jogokat bár törvény rögzíti, de a gyakorlatban a legalapvetőbb jogok is sérülnek. AMLO-t három különböző kampányígéret alapján választották meg: véget vetnek a korrupciónak, a gazdaságot a szegények szolgálatában fejlesztik és véget vetnek az állampolgári jogok megsértésének. Ez utóbbi tekintetében azonban alig változott valami; az állampolgári jogokat továbbra is megsérti a rendőrség, a hadsereg, sőt az igazságszolgáltatás is. Ez mindig is állandó jellemző volt az őslakosok, a szegények és az LMBT kisebbségek számára. A börtönök tele vannak olyan emberekkel, akik kisebb bűncselekményeket követtek el, de nincs lehetőségük ügyvédet fogadni; a tárgyalásuk megkezdése előtt évekig börtönbe kerülhetnek. A helyzet drámaian romlott azokon a helyeken, ahol drogháborúk dúlnak. Nőtt a bűnbandák, a hadsereg vagy a rendőrség által elrabolt több ezer ember száma. A bűncselekmények áldozatai a bűncselekmények büntetlensége és a hivatalos szervek bűncselekményekben való részvétele miatt ritkán jelentkeznek a rendőrségen; a bűncselekmények 97%-a büntetlenül marad.

Politikai pártok

A 2018-as választások után a legnagyobb pártok:

• Nemzeti Újjászületési Mozgalom (MORENA)
• Nemzeti Akció Párt (PAN)
• Intézményes Forradalmi Párt (PRI)

Közigazgatási beosztás

Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estado) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal (Mexikóváros) Mexikó fővárosa; területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias). 1997-ig a Distrito Federal élén egy, a mindenkori elnök által kinevezett régens állt. 1997. július 6-a óta a fővárosiak demokratikusan választják a fővárosi kormányfőt (Jefe de Gobierno del Distrito Federal). Mandátuma 6 évre szól.

Bővebben: Mexikó tagállamai

 

Védelmi rendszer

Bővebben: Mexikó hadereje

Időzónák

Mexikóban három időzóna van használatban. Az USA-beli megnevezésekkel jelölve:

• Central Standard Time (CST) = UTC-6 (az ország nagy részén ez érvényes, beleértve Mexikóvárost is). Nyári időszámítás szerint UTC-5.
• Mountain Standard Time (MST) = UTC-7 (olyan államokban, mint Déli-Alsó-Kalifornia, Chihuahua, Nayarit, Sinaloa, Sonora). Ide tartozik még a Colima állam részét képező Revillagigedo-szigetek többsége is (Clarión kivételével). Nyári időszámítás szerint UTC-6 (kivéve Sonora).
• Pacific Standard Time (PST) = UTC-8 (Alsó-Kalifornia és a Clarión-sziget). Nyári időszámítás szerint UTC-7.

2015. október 25-én, amikor a nyári időszámítás véget ér, Quintana Roo nem áll vissza, hanem maradnak egy órával előrébb állítva az órák, ezzel egy új időzóna jön létre. Quintana Roo (fővárosa Chetumal) Mexikó keleti csücskében helyezkedik el. Kedvelt turistacélpont, így az intézkedéstől a turizmus további fellendülését várják.

Külkapcsolatok

• Mexikó és Kuba kapcsolata a hidegháború alatt

A népesség 2021 táján elérte a 130 millió főt. A lakosság mintegy fele az ország 59 nagyvárosának egyikében él.

Képek

 

Népességének változása

Mexikó népessége gyorsan emelkedik és 1960 óta több mint háromszorosára nőtt.

Legnépesebb települések

Bővebben: Mexikó városai

1 millió fő feletti városok

Mexikóváros (Ciudad de México), Ecatepec de Morelos, Guadalajara, Puebla de Zaragoza, Ciudad Juárez, Tijuana, León, Zapopan, Monterrey, Nezahualcóyotl

500 000 és 1 millió fő közötti városok

Chihuahua, Naucalpan de Juárez, Mérida, Hermosillo, San Luis Potosí, Aguascalientes, Saltillo, Mexicali, Culiacán Rosales, Guadalupe, Acapulco, Tlalnepantla, Cancún, Santiago de Querétaro, Chimalhuacán, Torreón, Morelia, Reynosa, Tlaquepaque, Tuxtla Gutiérrez, Victoria de Durango

Etnikai megoszlás

 

A Mexikói Nemzeti Statisztikai Intézet 2017-es adatai szerint etnikailag a népesség:

• 21%-a bennszülött mexikói (indiánok)
• 25%-a mesztic (indián + európai keverék)
• 47%-a világos bőrű mexikói (ún. "castizo"; többnyire európai leszármazott)
• 1%-a ázsiai-mexikói (ázsiai leszármazott)
• 0,1%-a afro-mexikói (fekete leszármazott)
• 1%-a nincs besorolva.

Nyelvi megoszlás

A de facto hivatalos – és a mindennapi érintkezésben, közigazgatásban és a médiában használt – nyelv a spanyol; a mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd nyelvváltozathoz.

A beszélt nyelvek:

• spanyol (92,7%)
• spanyol és indián nyelv (5,7%)
• csak indián nyelv (0,8%)
• nem meghatározott (0,8%)

A főbb indián nyelvek: navatl (azték), maja, zapoték stb.

Vallási megoszlás

A római katolikusok aránya folyamatosan csökken, ezzel szemben nő a más keresztények és a vallástalanok aránya.

A 2000. évi népszámlálás idején még a népesség 90%-a vallotta magát katolikusnak, a 2020-as népszámlálás alapján már csak a népesség 77,7%-a, továbbá 11,2%-a protestánsnak és egyéb kereszténynek, 8,1%-a vallástalannak, 0,2%-a más vallásúnak.

A kisebb vallási csoportok közül a jelentősebbek: a pünkösdi és karizmatikus, presbiteriánus, Jehova tanúi, a hetednapi adventisták, a mormonok, az evangélikusok, a metodisták, a baptisták és anglikán, de jóval kisebb létszámban minden egyéb világvallás is képviselteti magát.

A Santa Muerte egy népi szent, akit a katolikusok Mexikó szerte tisztelnek.

Lásd még: Római katolicizmus Mexikóban

Migráció

Lásd még: Kivándorlás Mexikóból

Mexikó az APEC, OECD és WTO tagja. 1994 óta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) tagja.

Képek

 

A 2020-as évek elején az országnak továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése terén, amelyet súlyosbít a szűkös gazdasági növekedés. Az ECLAC szerint 2018-ban a lakosság 41,5%-a élt szegénységben és 11,7%-a mélyszegénységben.

Általános adatok

2011-ben a lakosság 13,4%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 24,1% az iparban, 61,9% a szolgáltató iparban.

Gazdasági adatok

Az ország gazdasági adatai 2012-2018 között:

Év	GDP (milliárd US$ PPP)	GDP per fő (US$ PPP)	GDP növekedés (reál)	Infláció	Munkanélküliség (hiv.)	Államadósság (GDP %-ban)
2012	2017,5	17 235	3,6%	4,1%	4,9%	42,7%
2013	2077,8	17 549	1,4%	3,8%	4,9%	45,9%
2014	2175,2	18 170	2,8%	4,0%	4,8%	48,9%
2015	2270,7	18 765	3,3%	2,7%	4,4%	52,9%
2016	2366,7	19 356	2,9%	2,8%	3,9%	56,8%
2017	2458,4	19 927	2,1%	6,0%	3,4%	54,1%
2018	2571,6	20 616	2,0%	4,9%	3,3%	53,6%

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A legfontosabb termények a kukorica, a cirok, a búza, a bab, a paradicsom, a szójabab és a cukornád. Északnyugaton zöldséget, gyümölcsöt, kávét és gyapotot termelnek. Óriási állami beruházások révén az öntözött területek nagyságát jelentősen megnövelték.

Az ország megtermeli élelmiszerszükségletének nagy részét és az USA-nak is egyre több élelmiszert szállít.

Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt.

2003-as adatok alapján a világranglistán kávétermelésben a 4., cukornádtermesztésben pedig az 5. helyen állt.

Legfontosabb tenyésztett állatai a szarvasmarha, a ló és a baromfi. Nagyüzemi marhatenyésztés folyik.

Ipar

Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst , higany, kén és nemesfém bányászata. Ezüstkitermelésben első a világon, ólomkitermelésben 5., cinkkitermelésben 6. a világon (2006-ban). Kiemelkedő a kőolaj- és földgázkitermelés (2006-ban a világon a 4. volt kőolaj-kitermelésben). Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. A mexikói kormány bevételének kb. 30%-a származik az állami olajtársaságtól, a PEMEX-től.

Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (például a német Volkswagen). Az utóbbi évtizedekben felgyorsult az iparosodás. Rohamosan fejlődik a mezőgazdasági termények feldolgozása, az acélgyártás és a kőolaj-vegyipar. Északon sok a textilgyár és acélüzem. de az iparvállalatok 50%-a a főváros körzetében található.

Jelentős a ruházati ipar és a dohányipar.

Külkereskedelem

Külkereskedelmi kapcsolatait elsősorban az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény keretében bonyolítja.

Fő partnerei 2017-ben:

• Export:   USA 79,9%
• Import:   USA 46,4%,   Kína 17,7%, Japán 4,3%

Fő áruk:

• Export: gépjárművek, elektronikai eszközök (TV, komputer, mobiltelefon, LCD képernyők), kőolajipari termékek, zöldség, gyümölcs, kávé, pamut.
• Import: fémmegmunkáló gépek, acélmű termékek, mezőgazdasági gépek, gépjármű-alkatrészek, repülőgépek és alkatrészek, olajfúró berendezések

Idegenforgalom

A turizmus jelentős. 2004-ben a 20,5 millió látogató zöme Kanadából és az USA-ból érkezett.

Az idegenforgalom fő központjai: a Yucatán-fsz. keleti partja a Karib-tengernél, a Csendes-óceán partja, többek közt Acapulco és Puerto Vallarta; továbbá Mexikóváros.

Kábítószer

Jelentős a kábítószer előállítás és csempészet.

Az ország továbbra is a Dél-Amerikából származó és az Egyesült Államokba irányuló kokain elsődleges átrakodó országa; az extasy egyik fő gyártója és forgalmazója; a heroin, valamint a többnyire külföldi eredetű marihuána és metamfetamin egyik fő szállítója az amerikai piacra.

A becslések szerint Mexikó a világ harmadik legfontosabb máktermesztésű alapú ópiumtermelője. 2015-ben 28 ezer hektárra becsülték az ópiummákföldek területét.

Jelentős a pénzmosás.

 

Légi közlekedés

Mexikó két legforgalmasabb nemzetközi repülőtere a mexikóvárosi Benito Juárez és a cancúni, de az ország emellett még számos nemzetközi repülőtérrel (Guadalajara, Acapulco, Mérida, León, Puerto Vallarta, Monterrey, Aguascalientes, Tijuana) repülőtérrel rendelkezik. Több légitársasága van (pl: Méxicana), nemzeti társasága az AEROMéxico.

Közút

Mexikó úthálózata fejlett, a fizetős autópályák hálózatának rendszere Mexikóváros központtal eléri az ország számos területét. Kiemelhető a Mexikóváros – Veracruz – Villahermosa útvonal, a Oaxacába vezető gyorsforgalmi út, az Acapulcóba vezető Autopista del sol és a Guadalajarába vezető autópálya, ami részben Tijuanáig kiépült. Fontos útvonal a Mexikóváros – León – Zacatecas – Ciudad Juárez és a Mexikóváros – Monterrey – Nuevo Laredo autópálya is. Az autópályák mellett számos híd is fizetős. Az úthasználati díjak magasak. Az ingyenes utak állapota is megfelelő, de éjszakai közlekedésre kevésbé ajánlottak. Mexikóváros esetében a közúti behajtást speciális szabályokkal korlátozzák. Az országban az amerikai közlekedési szabályokhoz hasonlóan vezetnek, jelentős a teher és autóbuszos forgalom. A nagyobb utakon ellenőrző pontok is találhatóak, a fekvőrendőrök gyakoriak és sok esetben az utak a hegyi terepeken/hágókon rendkívül kanyargósak. A sivatagi / szubtrópusi körülményekre érdemes az utazás során felkészülni. Az óriási távolságok miatt az országon belül több napos utazások is lehetségesek és megszokottak. Az országnak közúti határátkelői vannak mindhárom szomszéd országba (USA, Guatemala, Belize).

Az országon belül az autóbusz a tömegközlekedés legolcsóbb és legelterjedtebb formája. Van első- (primero), másodosztályú (segunda) és kiemelt (ejecutivo) járat. A buszok az egész országot lefedik Mexikóváros központtal, ahol több hatalmas autóbusz-pályaudvar található. Több magáncég versenyez az utasokért. A Collectivók (amik általában Volkswagen minibuszok) elsősorban a nagyvárosokban járnak meghatározott útvonalon.

Amennyiben valaki autót szeretne bérelni, autókölcsönzők az idegenforgalmi központokban nagy számban találhatók. Az autók többsége automata. Mexikóvárosban csak nagyon gyakorlott sofőrnek ajánlott autót vezetnie. Az USA-ból történő átlépést speciális szabályokkal / biztosítással kezelik.

Vasút

 

Lásd még: Mexikó vasúti közlekedése

Vízi

Mexikónak a 2010-es években 76 tengeri és 10 folyami kikötője van.

A négy fő tengeri kikötő, ahol az áruforgalom körülbelül 60% -a összpontosul: Altamira és Veracruz a Mexikói-öböl partján, valamint Manzanillo és Lázaro Cárdenas a Csendes-óceán partján.

 

A trópusi éghajlat, a maja civilizáció emlékei, a színpompás növényzet és az idilli tengerpartok a turisták tömegeit vonzzák az országba.

Bővebben: Mexikó turizmusa

Közbiztonság

A 2010-es években jelentősen romlott a közbiztonság, a turisták által leginkább látogatott helyeken egyre gyakoribb a rablás, a lopás. Sok államban folynak fegyveres összecsapások a hadsereg és a drogkartellek között, továbbá az egymással rivalizáló bandák tagjai között is. 2019 folyamán több mint 31 ezer embert öltek meg az országban. Mindezek ellenére a Yucatán-félsziget jóval biztonságosabb, mint az ország sok más régiója.

Bővebben: Mexikó kultúrája

Mexikó kultúráját a bennszülött indiánok, a gyarmatosító Spanyolország kultúrája, valamint jóval kisebb részben más bevándorlók hatásai formálták. A spanyolok érkezése hozta magával a római katolicizmust, amely Mexikó fő vallásává és kultúra egyik meghatározó tényezőjévé vált. A modern korban a kultúráját az Egyesült Államok is befolyásolta.

Kulturális világörökség

Bővebben: Mexikó világörökségi helyszínei

 

 

Egy 2013-as felmérés szerint Mexikó legnépszerűbb sportja a labdarúgás, melyet az emberek 63%-a kedvel, második helyen áll az ökölvívás (47%), a harmadik pedig a kosárlabda (37%).

Labdarúgás

Bővebben: Mexikói labdarúgás

Lásd még: Kategória:Mexikói labdarúgók

Válogatott

Bővebben: Mexikói labdarúgó-válogatott

Klubcsapatok

Bővebben: Mexikói labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Észak-Amerika klubcsapatai közül hagyományosan a legsikeresebbek a mexikóiak. A legrangosabb sorozatot, a CONCACAF-bajnokok ligáját legtöbbször mexikói együttesek nyerik meg. A hazai professzionális bajnokságot 1943-ban rendezték meg először, jelenleg 18 csapat szerepel benne. Egy évben két bajnokságot rendeznek: az év első felében a Clausura, második felében az Apertura bajnokságot. Az alapszakaszban minden csapat mindegyikkel egyszer játszik (hogy ki a pályaválasztó, sorsolás dönti el), majd az első nyolc helyezett bejut a rájátszásba (liguilla), ahol egyenes kieséses, oda-visszavágós rendszerben dől el, ki lesz a végső győztes. Az eddigi legtöbb bajnoki címe a mexikóvárosi América csapatának van: szám szerint 13.

Országos szinten a legnépszerűbb csapat a Guadalajara (Chivas), több mint 20%-os népszerűséggel, második helyen pedig a Club América áll (16,6%). Őket követi a szintén mexikóvárosi Cruz Azul és az UNAM Pumas, valamint a Torreón székhellyel működő Santos Laguna.

Az első osztályból évente egy csapat esik ki, de az nem feltétlenül az alapszakasz utolsó helyezettje, hanem az a csapat, mely az utolsó 6 idényben átlagosan a legkevesebb pontot szerezte. A másodosztályban is két bajnokságot rendeznek egy évben. Ha mindkettőt ugyanaz a csapat nyeri, automatikusan feljut a legmagasabb osztályba, ha két különböző győztes van, egy döntőt játszanak egymással a feljutásért.

Olimpia

Bővebben: Mexikó az olimpiai játékokon

Formula-1

Lásd még: mexikói nagydíj

Egyéb

Lásd még: Mexikói profi ökölvívók listája

Lásd még: Kategória:Mexikói sportolók

• Krauze, Enrique. Mexico: Biography of Power: A history of Modern Mexico 1810–1996. New York, NY: Harper Perennial, 896. o. (1998). ISBN 0060929170 
• Meyer, Michael C., William H. Beezley, editors. The Oxford History of Mexico. Oxford University Press, 736. o. (2000). ISBN 0195112288 
• Parkes, Henry Bamford. A History of Mexico, 3rd, Boston: Houghton Mifflin (1972). ISBN 0395084105 
• Vogel Dávid., Egy Habsburg a mexikói trónon
• Hamza Gábor: A magánjog kodifikációja Mexikóban. Magyar Jog 50 (2003) 436-441. old.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikó témájú médiaállományokat.

• hivatalos oldal
• az elnök oldala

• Mexikó kultúrája
• Mexikói spanyol nyelvjárás
• Mexikói drogháború
• Cukrászdaháború